Éles vita bontakozott ki a magyar alkotmány kérdése körül szerdán az Európai Parlament állampolgári jogok bizottságában. Az ülésén Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára ismertette azokat a pontokat, amelyekről a bizottság előre láthatólag június 17-18.-ra véleményt mond.

Bár a teljes alkotmány értékelése még várat magára, Thomas Markert már most aggályosnak minősítette az alkotmány elfogadásának erőltetetten gyors folyamatát. A négy hét alatt lezavart alkotmányozás kapcsán a titkár úgy fogalmazott, hogy ez az idő biztos nem volt elég arra, hogy széleskörű társadalmi konszenzus szülessen a vitatott pontokban.

Hasonlóképpen a titkár már most kritizálta az Alkotmánybíróság (AB) jogkörének a megnyirbálását. A testület így már csak részterületeken tudja a kormány döntéseit kontrollálni, így sérülhetnek a tulajdonhoz fűződő jogok. Ugyanakkor a főtitkár abban nem látott problémát, hogy az új alkotmány kizárja, hogy bárki alanyi jogon, bármilyen ügyben az AB-hez fordulhasson.

Míg a magyar kormány korábban titkolózott arról, hogy pontosan milyen pontokat vizsgál a bizottság, Markert az ülésen ismertette a Velencei Bizottság előtti kérdéses pontokat. A Velencei Bizottság jelenleg azt vizsgálja, hogy a preambulumban nem kap megfelelő hangsúlyt a nemzeti kisebbségek védelme, emellett kérdéses a magzati élet védelmét, a házasságot a férfi és nő kapcsolatára szűkítő, illetve a tényleges életfogytiglani büntetést előíró pontok.

A magyar alkotmány úgy fogalmaz, hogy a kormány feladata a határon túli kisebbségek védelme, ám ez felveti a kérdést, hogy vajon ezzel Magyarország beavatkozik a szomszéd államok belügyeibe. Azt is megvizsgálják, hogy az új magyar alkotmány mennyiben köti meg a későbbi kormányok kezét – a kétharmados törvények vagy a Költségvetési Tanács jogkörének a kiterjesztése kapcsán – illetve mennyiben tudja később is konzerválni a hatalmát a jelenlegi kormányerő.

A Velencei Bizottság szerint elképzelhető, hogy a magyar alkotmány hiányosságokkal is küzd: Thomas Markert úgy fogalmazott, hogy a későbbi bírósági rendszerről igen kevés konkrétum szerepel az alaptörvényben, a jelek szerint a magyar kormány ezt a kétharmados törvényekben kívánja részletezni. Markert szerint aggályos lehet, hogy ezeket a törvényeket később már nem tudják módosítani, mivel nem várható, hogy Magyarországon más politikai erő olyan túlnyomó többséget érjen el, mint a jelenlegi magyar kormánypárt.

A magyar kormány képviseletében Gál Kinga Néppárti képviselő a Fidesz, korábban már a médiatörvény kapcsán ismert érveit vette elő, csak most az alkotmányvitára alkalmazva. Szerinte a magyar alkotmány pontjai külön-külön megtalálhatók más uniós tagállamok alkotmányaiban, másfelől vitatta, hogy az állampolgári jogi bizottságra tartozna a nemzeti alkotmányok megvitatása, azok a tagállamok teljes szuverenitásában tartoznak.

Gál Kinga felvetése számos éles kritikát csiholt. „Ha kritizáljuk Mubarak Egyptomját, Tunéziát, akkor igenis kritizálnunk  kell Magyarországot is!” - vágott oda Judith Sargentini a zöldektől Gál Kingának. Több, az ülésen jelenlévő sem értette, hogy a magyar kormány miért kifogásolja, hogy az Európai Parlament szakbizottsága is foglalkozzon az alkotmány kérdésével.

„Senki nem vonja kétségbe, hogy a magyar kormányt demokratikusan választották. Azonban négy évre és nem az örökkévalóságra - folytatta a holland képviselőnő. - Látjuk, hogy a kormány nagyon gyorsan és nagyon határozott lépéseket tesz, ám úgy tűnik, hogy jó pár trükköt alkalmaz, hogy akkor is befolyásolja a politikát, ha már nincsen hatalmon. Ez pedig már nem demokrácia.”

Míg a szocialista frakció szorgalmazta a vizsgálat lefolytatását, továbbá aggályosnak nevezte az alkotmány több pontját. A Néppárt képviselője óvatosan úgy fogalmazott: óczkodtak attól, hogy ez a kérdés az igazságügyi és emberjogi bizottság elé kerüljön, mivel szerintük nem ő hatáskörük a nemzeti alkotmányokról vitázni, azonban elfogadta ez ügyben a szakbizottságok megengedő álláspontját.