Kétnapos NATO-tanácskozás kezdődött ma Brüsszelben. Az atlanti szövetség védelmi és külügyminiszterei elsősorban arról tárgyalnak, hogyan támogatják majd az afgán biztonsági erőket, miután az afganisztáni nemzetközi erők (ISAF) kivonulnak az országból. Az ISAF fokozatosan adja majd át az irányítást az afgánoknak, 2014-ben pedig végleg elhagyják Afganisztánt. Ezután sem akarják azonban teljesen magára hagyni a helyi egységeket. Az USA valószínűleg kérni fogja, hogy a szövetség finanszírozza az afgán erők költségeinek a negyedét. Hamid Karzai afgán elnök már kedden felszólította az USA-t, hogy minimum kétmilliárd dollárt fizessen az afgán hadsereg fenntartására.

Az afgánokat nemcsak pénzzel támogatja majd a szövetség, hanem segíteni fog a katonák kiképzésében is. A tanácskozás tulajdonképpen felkészülés a májusi chicagói NATO-csúcsra, ahol hivatalosan is bejelentik, hogyan fogják segíteni az afgán erőket a kivonulás után. A NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen azonban azt várja, hogy a kétnapos ülésen már körülbelül tisztázódik, mennyi pénzbe kerülne az afgán biztonsági erők fenntartása. Rasmussen hozzátette azt is, hogy egyelőre egyetlen országtól sem várnak konkrét kötelezettségvállalást, de reméli, hogy „igazságosan” elosztják majd a költségeket.

Az afgán hadsereg a következő hónapokban 350 ezer főre fog nőni, 2017-re azonban 270 ezer főre csökkenne a számuk. Őket várhatóan az amerikai hadsereg fogja kiképezni, amire nagy szükség van, erre rámutatott a tálibok vasárnapi támadássorozata is. A merényletek ízelítőt adtak abból, hogy az afgán csapatoknak mivel kell majd megküzdeniük 2014 után. A kabuli támadás ellenére a NATO nem akar stratégiát változtatni. A szövetség szóvivője, Oana Lungescu hangsúlyozta, hogy az akciókat majdnem teljes egészében az afgánok irányították. -Miközben mi fokozatosan háttérbe vonulunk, egy mind erősebb afgán biztonsági erő veszi át azt a feladatot, hogy megvédje az afgán népet a brutalitástól és az embertelenségtől - mondta Rasmussen, aki szintén pozitívan látja a helyzetet.

Az afgán ügy mellett a NATO védelmi miniszterei két nap alatt áttekintik a védelmi fejlesztések intézkedéscsomagját, amely 2020-ig jelöli ki az irányokat. A miniszterek arról is tárgyalnak, hogyan halad a rakétavédelmi program, a chicagói csúcson ugyanis már be akarják jelenteni a NATO rakétavédelmi rendszerének részleges működőképességét.

A brüsszeli tanácskozásokon Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter és Martonyi János külügyminiszter képviseli. Szerda délután a visegrádi négyek - a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - nyolc illetékes minisztere ismerteti a sajtóval a V4 közös nyilatkozatát az észak-atlanti szervezet napirendjén szereplő kulcskérdésekkel kapcsolatban.