Brüsszelben nagy siker lett a magyar javaslat a romák befogadásáról
A romák befogadása nem csupán emberi jogi kötelezettség, hanem egyben olyan gazdasági szükségszerűség, amely pénzügyi szempontból is érdeke az uniós tagállamoknak - hangsúlyozta Járóka, az EP egyetlen roma származású tagja hétfőn késő este Strasbourgban, a bizottsági vitában. A LIBE ötven igenlő szavazattal egy ellenében fogadta el a tervezetet. A szavazás után a fideszes EP-képviselő a nagy arányú támogatás fölötti örömének adott hangot, és azt mondta: reméli, hogy az Európai Bizottság, az unió legfőbb végrehajtó testülete figyelembe veszi majd a tervezetben megfogalmazott prioritásokat. E prioritások tükröződnek a magyar EU-elnökség programjában is - tette hozzá.
Az állásfoglalás-tervezet szerint a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedése érdekében e népcsoport számára biztosítani kell az egyenlőség elvének érvényesülését a foglalkoztatásban és az oktatásban, védeni kell a romák alapvető jogait, javítani kell az uniós források felhasználásának hatékonyságát, valamint be kell vonni a roma nőket is a társadalmi felzárkózási politika alakításába. "Nagy lépést tettünk afelé, hogy Európának végre legyen a romák integrációját támogató stratégiája" - értékelte a bizottsági szavazást Göncz Kinga szocialista EP-képviselő, aki a Járóka-előterjesztés úgynevezett árnyék-jelentéstevője volt.
Fontosnak nevezte, hogy a képviselők - elfogadva a javaslatát - támogatták olyan testület fölállítását, amely európai szinten segíti a stratégia céljainak az elérését, a megvalósítás figyelemmel kísérését. Ennek azt kell garantálnia - tette hozzá -, hogy a rendelkezésre álló források valóban elérjék a legnehezebb helyzetben lévőket.
Európában mintegy 10-12 millió roma él. A magyar EU-elnökség egyik kiemelt programpontja, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament véleményének figyelembe vételével kidolgozzák és elfogadják azt az uniós keretstratégiát, amely alapul szolgálhat a tagállamoknak saját nemzeti romaintegrációs programjuk kidolgozásához és megvalósításához. Az uniós keretstratégia a tervek szerint olyan minimumkövetelményeket és megvalósítási határidőket tartalmaz majd, amelyek teljesítésének elmaradása esetén a tagállamokat büntető intézkedésekkel sújtanák.
A keretstratégiában az elképzelések szerint helyet kap majd a diszkrimináció, a szegregáció, és a gyűlöletbeszéd tilalma mellett egyebek közt az is, hogy segítsék a romák megjelenését a munkaerőpiacon, és ezt mozdítsa elő az úgynevezett mikrohitelek igénybe vétele. Az Európai Parlament plénuma márciusban szavaz a romák integrációját célzó uniós keretstratégiáról, a tagállami kormányokat képviselő tanács pedig minden bizonnyal június 24-én fogadja el hivatalosan a dokumentumot.