Brüsszelben már Mali újjáépítéséről tanácskoztak
Míg Brüsszelben Mali helyzetéről tanácskoztak, addig az észak-afrikai országban tovább folytatódott az iszlamisták elleni harc. A szélsőséges fegyveresek utolsó bástyája, Kidal még mindig nincs teljesen a mali – francia csapatok irányítása alatt, habár a repteret már a kezükben tartják.
Az iszlamistákat ugyan sikerült elkergetni, a települést azonban azonnal szeparatista tuaregek szállták meg, akik a francia csapatokat támogatják, de azt nem akarják, hogy a mali kormánycsapatok visszafoglalják Kidalt. Azzal vádolják ugyanis őket, hogy a már visszafoglalt városokban tuareg civileket öltek. (A tuaregek voltak azok, akik tavaly márciusban a bamakói katonai puccsot kihasználva elfoglalták Mali északi részét, és kikiáltották független államukat. Hamarosan azonban az irányítást átvették az iszlamisták.) Ma erősítésként a városba 1800 csádi katona érkezett, akik állítólag nagyon tapasztaltakat a sivatagi harcban is.
Brüsszelben 45 delegáció - többek között az ENSZ, az Afrikai Unió, európai és afrikai országok, a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank képviselői - arról tanácskoztak, hogyan tudnának ráerősíteni a mali és francia csapatok katonai eredményeire. Elsősorban a demokráciát, a gazdasági fejlődést és az emberi jogok érvényesülését szeretnék elősegíteni, és Mali újjáépítését finanszírozni. Az egyik nagy kérdés az volt, hogyan szervezzék meg a július 31-ére kiírt választásokat. Nagyobb pénzügyi támogatások felajánlására azonban nem lehetett számítani, egy januári nemzetközi adományozó konferencián ugyanis 455 millió dollárt már felajánlott a nemzetközi közösség.
Franciaország januárban avatkozott be a konfliktusba, mert félő volt, hogy az iszlamisták elérik a fővárost, Bamakót. Gaót és Timbuktut a francia és mali csapatok ellenállás nélkül foglalták el, a szélsőséges fegyveresek pedig bevették magukat a Kidal környéki hegyekbe, ahol a francia csapatok már több légicsapást is végrehajtottak ellenük.
A nagy kérdés most már az, hogyan tudják megtartani az eddig visszafoglalt városokat. Tieman Coulibaly mali külügyminiszter a brüsszeli találkozóra érve kijelentette, hogy a fenyegetés minden civilizált országot érint, és az egész világnak össze kell gyűlnie, hogy kiűzzék a földjükről a dzsihádistákat.
A 3500 fős francia csapat szerepét, azaz a városok felügyeletét egy 8000 fős afrikai egység fogja átvenni, az ő kiképzésük költségeiről és felszerelésükről is volt szó a brüsszeli megbeszélésen. Egyelőre a legtöbb afrikai katonát Csád küldte, de egy 700 fős nigeri egység is Maliban tartózkodik. Az Európai Unió – azon kívül, hogy a puccs után befagyasztott segélyt újra elkezdi utalni Malinak – több száz kiképzőt küld majd az országba a hónap közepén. EU-s források szerint azonban a tagállamok arra már kevésbé hajlandóak, hogy egy kiképzőket védő egységet is vezényeljenek Maliba.
A brüsszeli tanácskozáson elsősorban az újjáépítésről beszéltek, a BBC tudósítója azonban több problémára is felhívja a figyelmet. A Maliban élő többségi társadalom ugyanis állítólag nem akar kibékülni a tuareg kisebbséggel, és a katonák sem megbékélést akarnak, csak újra akarják építeni a hadsereget, hogy könnyedén átvegyék az uralmat az ország északi részén.
