A hétoldalas szöveget kedden hozták nyilvánosságra, és elvileg a csütörtökön kezdődő tárgyalások alapját szolgáltatja. A dokumentumot Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság elnökével, Jose Manuel Barrosóval, az Európai Központi Bank vezetőjével, Marion Draghival és az euróövezethez tartozó pénzügyminisztereket tömörítő eurócsoport elnökével, Jean-Claude Junckerrel közösen jegyzi.

A tervek szerint a versenyképesség megtartása érdekében erősíteni kell az európai monetáris unió szerkezetét. A dokumentum felvázolja a bankuniót központosított felügyelettel, amit az Európai Központi Bank látna el. Az új európai bankfelügyelet, megelőzve a bajt, beavatkozhatna a pénzintézetek működésébe.

Javaslatot tesznek egy közös bankbetét-garanciára és bankszanálási alapra, amelyet – az Európai Bizottság korábban bemutatott tervei alapján – a bankok befizetései adnának ki, hogy ne kelljen az adófizetők pénzét bankok átstrukturálására felhasználni. A terv támogatja azt az elképzelést is, hogy az új európai mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus ne csak államoknak, hanem közvetlenül a bankoknak is tudjon pénzügyi segítséget nyújtani. A tervek szerint a pénzintézetek integrációja minden uniós tagállamot érintene, de lehet kivételeket tenni.

A dokumentum a költségvetési politikák további központosítását javasolja, amely tulajdonképpen brüsszeli pénzügyminisztériumot hozna létre. Olyan mechanizmusokat dolgoznának ki, amelyek lehetővé tennék fenntarthatatlan költségvetési politikák megakadályozását vagy korrigálását – azaz Brüsszel átírhatná a büdzséket. Közösen kéne megállapodni egyes tagállamok költségvetési hiányáról és államadósságának szintjéről. A megállapodotton túl tagállami állampapírkötvény-kibocsátásra külön engedélyt kéne kérni. Közösségi szinten kötelezhetik a költségvetés átszabását, ha az beleütközik az uniós fiskális szabályokba. Ez lenne az ára annak, hogy a németek elég garanciát éreznének arra, hogy belemenjenek a közös adósságkibocsátásba, például az eurókötvények formájában.

Csak középtávon elképzelhető lehetőségként említi a dokumentum a közös adósságkibocsátás, az adósságok közösségivé tételének lehetőségét. Az új struktúra azonban a munkaerő-piaci és adópolitikák koordinálását is magával vonná a jövőben.

A dokumentum kitér arra is, hogy a költségvetési politika a parlamentáris demokrácia lényegét jelenti. Ezért az integráció nem történhet meg legitimáció nélkül. Erős mechanizmusokat kellene kiépíteni az elszámoltathatóság és a legitimáció terén – de a szöveg erre vonatkozóan konkrét javaslatokat nem tartalmaz, csak a nemzeti törvényhozások és az Európai Parlament intenzívebb bevonására utal.

A megvalósíthatóságról és a részletekről az októberi csúcsra készítenének egy időközi jelentést, és decemberre születne meg a végleges dokumentum. Feltéve, hogy az uniós állam- és kormányfők nem szedik darabjaira a javaslatot – amire minden esély megvan.