A bizottság azt várja Magyarországtól, amit minden más tagállamtól is: az uniós jognak, a szerződés és az alapjogi charta betűjének és szellemiségének való teljes megfelelést – mondta Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója az állampolgári jogok, bel-, és igazságügyi bizottság ülésén. Ugyanakkor azt is elismerte, az ügynek nem pusztán jogi, politikai oldala is van.

A Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő által vezetett, néha kicsit kaotikus, de élénk vitában a pártcsaládok mentén tért el a képviselők véleménye a magyar ügyről, és annak kezeléséről. A polémia alapvetően arról szólt, mennyire lehet politikai választ adni az unió látókörében eddig jobbára jogi problémaként megjelenő magyar ügycsomagra.

Az igazgató az igazságügyi reformmal kapcsolatos aggályokról beszélt, amelynek ügyében tavaly decemberben Viviane Reding igazságügyi biztos is kifejezte aggályait Navracsics Tibor miniszternek. Le Bail tulajdonképpen ezeket az aggályokat ismételte el újra: a bírák és ügyészek nyugdíjaztatása ügyét a munkahelyi diszkriminációról szóló irányelvvel kapcsolatban vizsgálja. Az Országos Bírósági Hivatallal kapcsolatban azt tartja aggodalmasnak a Bizottság, hogy túl nagy hatalom koncentrálódik a hivatal vezetőjének kezében.

A Legfelsőbb Bíróság elnökének leváltását is kifogásolják, hiszen az elnök mandátuma még négy évig tartana, és a Legfelsőbb Bíróság többi tagja a helyén maradt. A harmadik ügy az adatvédelmi hatóság létrehozása, s az adatvédelmi biztos mandátumának félbeszakítása. Le Bail megerősítette: a jogi szolgálatok jövő hétre befejezik az elemzéseket, így kedden a biztosok ülésén döntés tudjanak hozni ezekben a kérdésekben a következő lépésről.

– Nincs ok hisztériára, mielőtt a Bizottság befejezi elemzését – tolmácsolta az Európai Néppárt álláspontját Frank Engel. A Fidesz pártcsaládjának luxemburgi elnökségi tagja felszólalásában megállapította: a magyar hatóságok az elmúlt napokban megerősítették, megnézik mit javasol a Bizottság, és annak alapján cselekednek, mint a médiatörvény esetében.

Renata Weber román liberális képviselő azt rótta fel a Bizottságnak, hogy mások az elvárásaik egy csatlakozni szándékozó és egy már tagságot szerzett országgal szemben. Közölte: a Bizottság az uniós szerződés alapjogokkal foglalkozó második cikke alapján is indíthatna eljárást, és a Parlamentnek nem kéne várnia a Bizottság véleményére. Rui Tavares, portugál zöld képviselő figyelmeztetett: nem szabad magára hagyni egy diktatórikus sodrásba került országot. Kifejtette: a zöldek nem akarják Magyarországtól megvonni a szavazati jogokat, a szerződés 7-es cikkének azon első körét akarják beindítani, amely a súlyos szerződésszegés lehetőségéről szól, s amelynek keretében a tagállamnak meg kell magyaráznia viselkedését.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő jelezte: a gondok rendszerjellegűek, Magyarországon átfogó támadás indult a független intézmények ellen. Gál Kinga – kilépve a levezető elnök szerepéből – közölte: mindenki tudta Magyarországon, hogy új alkotmány kell. Elismerte: lehetnek tévedések, és ezeket ki kell javítani. A magyar kormány álláspontjának védelmében az RMDSZ-es Sógor Csaba is beszállt a vitába, amikor azt állította, hogy kilenc olyan uniós tagállam is van, ahol kevesebb, mint 14 egyházat ismernek el. Utolsó felszólalóként Szájer József fideszes EP-képviselő közölte: „a kétharmadot nem lottón nyertük”. Kifejtette: a szocialista vezetés után az ország az összeomlás szélére került, nem volt közbiztonság, paramilitáris egységek járták az utcákat, ezért kellett valójában új államot létrehozni. Mint mondta, ő kifejezetten sikerként értékeli, ha az elmúlt időszakban elfogadott 230 törvényben, és több mint 30 sarkalatos törvényben csak 5-6 hibát talál a Bizottság.

Úgy tudjuk, a Bizottság szerdai ülésén is szóba került a szerződés 7. cikkének alkalmazása (ezt ugyanis a Bizottság is elindíthatja), de végül is úgy döntöttek, egyelőre a vitatott magyar jogszabályokkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásokra koncentrálnak. Értesüléseink szerint a biztosok egyrészt a jogi szolgálatok véleményére várnak, másrészt több és meggyőzőbb bizonyítékot várnak azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon valóban állandósulnak a jogsértések és veszélyben a demokrácia. A Bizottság a tagállamoktól is erőteljesebb nyilatkozatokat várna ahhoz, hogy bátrabban lépjen fel a magyar kormánnyal szemben. – Szeretnénk tudni, mit gondol Németország, Nagy-Britannia és a többiek – fogalmazott bizottsági forrásunk.