Az EU „egy alkalmasabb időpontra” tenné a vizitet, amely elé a múlt héten Julia Timosenko exkormányfő ellen megítélt hét éves börtönbüntetés gördített akadályt. (A döntést az EU, Washington és Moszkva is politikailag motiváltnak minősítette.) Janukovics így Brüsszel helyett csütörtökön Kubába, majd Brazíliába látogat. A találkozóval együtt csúszhat a Brüsszel és Kijev között zajló tárgyalások befejezése Ukrajna bevonásáról a szabadkereskedelmi övezetbe. (Igaz, Janukovics már korábban jelezte, hogy a szerződést csak akkor írja alá, ha abban utalást tesznek Ukrajna későbbi EU-tagságára is.)

Bár az EB a párbeszéd folytatása mellett érvelt, a konfliktus elmélyülhet a felek között Timosenko miatt: egyrészt, a Janukovics vezette Régiók Pártja a héten vélhetően mégsem szavazza meg azt a törvénymódosítást, amely alapján Timosenko fellebbezés után felmentésre számíthatna a Kijev szerint előnytelen orosz-ukrán gázszerződés megkötése miatt , másrészt újabb ügy indult ellene: eszerint Timosenko 1995-1997 között 405 millió dolláros tartozást halmozott fel az általa vezetett Ukrajna Egységes Energetikai Rendszere (JeESZU)céggel, miután 200 millió dolláros állami garanciával a háta mögött nem szállította le az orosz védelmi minisztériumnak azokat az építési anyagokat, amelyekkel a Gazpromtól vásárolt földgáz árát kellett volna kiegyenlítenie. (A JeESZU-t helyzetbe hozó Pavel Lazarenko egykori kormányfő pénzmosásért az Egyesült Államokban ül. A vádiratban Timosenko is megjelent, a végső ítéletben azonban már nem szerepel a neve.)

Moszkva korábban a védelmi minisztériumot érintő vesztegetés gyanújával nyomozást indított Timosenko ellen, ám öt éve elévülésre hivatkozva lezárta az ügyet. Az orosz hatóságok közölték, hogy a kijevi hírek nyomán sem kívánják a nyomozást felújítani, ám a tartozást be kívánják hajtani: Lazarenko garanciavállalása alapján az ukrán költségvetésből.