Az integráció erősítése felé terelte az EU-t a válság. A 27-ek brüsszeli csúcsán, a csütörtök éjjel még meddőnek tűnő vita után péntek reggelre több fontos kérdésben sikerült megállapodásra jutni. Az EU "elnöke" – az Európai Tanács élén álló Herman Van Rompuy – pénteki bejelentése szerint konkrét menetrend készül az európai pénzügyminisztérium megteremtéséről. Ennek létrejötte azt jelenti majd, hogy a tagországok költségvetésébe Brüsszelnek érdemi beleszólása lesz.

Rompuy a 13 órás tárgyalás után tartott tájékoztatóján elmondta, ezzel sikerült megszakítani a bankok és a nemzeti kormányok közötti viták ördögi körét. Már júliusban készen lesz az a terv is, amely megteremti a bankunió lehetőségét is – tudatta a BBC. Ez azt is jelenti, hogy a nehéz helyzetbe jutott bankok közvetlenül az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) révén is megsegíthetők lesznek, anélkül, hogy ez növelné az érintett ország költségvetési hiányának növekedését. A közös betétgaranciát és euróövezeti feltőkésítési lehetőséget adó bankunió mellett a közeljövőben elképzelhető az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz közös eurókötvények kibocsátása is – egyelőre nem világos, hogy ebben is teljes egyetértés van-e a tagállamok között – jegyezte meg az MTI.

Utóbbi ígéret is kellett ahhoz, hogy Mario Monti végül hozzájáruljon a 120 milliárd eurós növekedési paktum elfogadásához. (Már amennyiben a paktum valóban ekkora összeget takar, az ugyanis külön érdekes, ahogy az unió vezetőinek hogyan sikerült ezt a 120 milliárd eurós növekedési csomagot összetákolniuk: alapvetően az Európai Bizottság korábbi javaslatairól van szó. Az Európai Beruházási Bank 10 milliárd eurós tőkeemelését 60 milliárdnak számolják, hiszen ennyi lesz várhatóan a növekedés a hitelezési kapacitásban. (Kérdés persze, hogy van-e olyan 60 milliárd értékű valóban növekedésserkentő projekt Európában, amely csak a pénzre vár). A páneurópai infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozó projektkötvényeket 4,5 milliárd eurónak számolják, noha csak 230 milliós befektetésről van szó az EU költségvetéséből. Ám a remények szerint milliárd eurós magánbefektetéseket vonzanak majd a kötvények. A csomag harmadik eleme, a fel nem használt strukturális alapok felhasználásával az a gond, hogy eddig nem derült ki, hol találták azt az 55 milliárd eurónyi el nem kötelezett pénzt – közölte brüsszeli tudósítónk.

Az olasz kormányfőnek létfontosságú volt, hogy a pénzpiacok Olaszországra nehezedő közvetlen nyomása már rövid távon enyhüljön. Mario Montival azonos állásponton volt spanyol kollégája, Mariano Rajoy is, hiszen a szintén bedőléssel fenyegető Spanyolország 10 évre szóló államkötvényeinek kamatai már 6,9 százalékon állnak, miközben 7 százalék felett már tarthatatlannak tekintik a piacok. – A pénzügyi nyomás komoly probléma, az intézmények közel vannak ahhoz, hogy képtelenek legyenek finanszírozni saját működésüket – idézte a BBC a spanyol kormányfőt, jelezve, hogy a pénzpiaci források a jelenlegi helyzetben könnyen elérhetetlenné válhatnak Madrid és Róma számára is, így mindenképpen az EU hathatós segítségére szorulnak. Ehhez viszont Németország – amelynek segítségére számít mindenki – csak akkor járul hozzá, ha az EU érdemi beleszólási lehetőséget kap a nemzeti kormányok költségvetésének kialakításába, elkerülendő, hogy rövid távú politikai célok miatt felelőtlen költekezésbe kezdjenek azután, hogy Berlin hozzájárul a segítséghez. Igaz, Merkel mindeddig elutasította, hogy az EU-tagok adósságait valóban közössé tegyék közös eurókötvények kibocsátásával, de az integráció mélyítésével ez nem kizárt. Mindez egyelőre az eurót használó 17 tagországra vonatkozna.

Nagy-Britannia továbbra is ódzkodik Brüsszel központi hatalmának növelésétől, miközben kontinentális társait sürgeti, hogy találjanak konkrét megoldást a pénzügyi válság felszámolására.