Ha már egyszer felfestették a falra, az Európai Egyesült Államok egy kicsit meg is jelenik: a jövőben Brüsszel akarja eldönteni, visszaállíthatják-e szükség esetén az ellenőrzést határaikon a schengeni zóna tagországai – ez derül ki legalábbis abból a jogszabály-tervezetből, amelyről kedden tett bejelentést Cecilia Malmström belügyi biztos hivatala Brüsszelben. Az Európai Bizottság arra hivatkozva állt neki a szeptember 13-án benyújtandó jogszabály-tervezet előkészítésének, hogy lévén az utazás szabadsága közös európai jog, a belső határok védelmének is központi kézbe kell kerülnie; ez azt jelenti, hogy nemzetbiztonsági aggályok ide vagy oda, ha a bizottsági tervezet életbe lép, egyetlen schengeni ország sem küldhet őröket a határaira anélkül, hogy ehhez előzetesen az unió jóváhagyását ne kérné. Schengenből ideiglenes kilépni öt napra lehetne; az Európai Bizottság annyira azért nagyvonalú, hogy „előre nem látható” esemény - értsd: terrorakció - miatt is megengedje ezt, de csak azzal a feltétellel, hogy a merénylet sújtotta ország puszta formalitásként utólag azért hivatalosan jelenti határainak lezárását. („Előre látható” eseménynek a jogszabály-tervezet például a futballmeccseket tartja.)

A jogszabály-tervezet egyértelmű ihletőjének az a Dánia tűnik, amelyik a kelet-európai bűnözők feltartására hivatkozva nemrég állította vissza a „mélységi vámellenőrzést” a német és a svéd határon – vagyis akivel akarják, minden táskáját-csomagját kinyittathatják a jó dán vámosok. Michele Cercone, a belügyi biztos szóvivőjének elmondása szerint azonban a jogszabály-tervezet nem e gyakorlat elleni fellépésről szól. A schengeni országok néhány mérvadó vezetője állítólag már nyár eleje óta intenzíven lobbizik a dokumentumért; ők állítólag több ellenőrzési mechanizmust akarnak látni a 25 EU- és azon kívüli országot tömörítő szervezet működésében. (Merész húzásnak számít egyébként az Európai Bizottság részéről előállni ezzel a jogszabály-tervezettel egy olyan pillanatban, amikor a 27 EU-tagország a legszívesebben huszonhétfelé futna szét a válság elől. Ha egyáltalán elfogadják, a bizottsági jogszabály szövege valószínűleg a felismerhetetlenségig puhul majd az elfogadásról szóló viták során.)

Nem mellesleg azzal - folytatta Cercone -, hogy egy-egy ország brüsszeli engedéllyel egy időre kiléphet a Schengenből, Bulgária és Románia esélyei is nőnek a felvételre. A két balkáni ország schengeni ambícióit idén derékba törte egy élénk francia-német-holland ellenlobbi, és a politikusi jelzések alapján az sem valószínű, hogy a teljes jogú tagság a közeljövőben napirendre kerül. Nem kizárt azonban a lehetőség - utalt rá egyik tegnapi nyilatkozatában Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter -, hogy Bulgária és Románia végül fokozatosan lesz Schengen-tag: először csak a repülőtereken, majd a szárazföldi határokon lép életbe a zóna. Ez hasonló lenne ahhoz, ahogyan 2007-ben Magyarország tizedmagával csatlakozott Schengenhez, csak akkor először a szárazföldi határokon szüntették meg az ellenőrzést.

Ami a Cercone által említett mérvadó EU-vezetőket illeti, Dánia „kelet-európai bűnözőkkel” kapcsolatos aggályainak elcsitulásában főleg Németország reménykedik. A Merkel-kormány nagyon ki van akadva Koppenhágára Schengen ideiglenes felmondása miatt, amellyel a kéretlen bevándorlók kiszűrésén túl kitűnően lehet feszélyezni az északi szomszédba átránduló német turistákat is. (Nem mintha a bizottsági jogszabályt esetleges hatályba lépése után nehéz lenne megkerülni. A dán kormány sem a határellenőrzést, hanem a még vitán felül tagországi hatáskörbe tartozó vámvizsgálatokat állította vissza.) De Dániát mostanában aligha érdekli különösebben, ki mit gondol róla külföldön. A skandináv országban éppen kampányidők járnak a szeptember 15-re kiírt választások előtt. És az egyik fő téma az, melyik párt vetne véget gyorsabban a bevándorlók áradatának.