Magyarország kiegyensúlyozott, de továbbra is viszonylag mérsékelt növekedési pályán halad, a munkaerő-piaci fejlemények kedvezőek, az államadósság csökken, de a beruházások az idén akár vissza is eshetnek - írja az Európai Bizottság pénteken közzétett 2016. évi országjelentése, megállapítva, hogy az ország némi haladást ért el a 2015. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában.
Brüsszel szerint javultunk, de a korrupció a régi
A GDP meghaladja a válság előtti csúcsértéket és a növekedési potenciál fokozatosan javul, de Magyarország potenciális növekedési üteme még mindig egy százalékponttal elmarad a már amúgy is viszonylag alacsony válság előttitől. A GDP 2015-ben a becslések szerint 2,75 százalékkal nőtt, ami a magánfogyasztás és az export növekedésének köszönhető. Az idén azonban az uniós források csökkenése miatt várhatóan 2,1 százalékra csökken a növekedés üteme, majd 2017-ben 2,5 százalékra gyorsul.
A munkaerő-piaci helyzet a közelmúltban már a magánszektorban is kedvezően alakult. A munkanélküliségi ráta a válság előtti szint alá süllyedt, annak ellenére, hogy az aktivitási ráta gyorsan emelkedett - írja a jelentés, hozzátéve, hogy a munkanélküliség csökkenéséhez a kivándorlás és a közmunkaprogram gyors növekedése is jócskán hozzájárult. A gazdaság egyenletes bővülése mellett a munkanélküliség 2017-ig várhatóan 5 százalékra csökken.
A jelentés megállapítja, hogy a beruházások növekedése tavaly megállt, és idén az uniós finanszírozású beruházások átmeneti csökkenése miatt várhatóan kis mértékben visszaesik. A magánberuházások pangása a hitelezők nem szűnő óvatosságával, a finanszírozási költségeket magasan tartó magas országkockázati prémiummal, illetve a bizonytalan szabályozási és adózási környezettel magyarázható.
A költségvetési hiány 2015-ben jelentősen csökkent, és a következő két évben várhatóan még alacsonyabb lesz. A GDP-arányos államadósság a válságot követő 2011. évi 81 százalékos csúcsérték óta mérsékelten csökkent, és 2017-ig várhatóan 72,5 százalékra megy le.
A külső egyensúlyhiány jelentősen csökkent. A nettó külső kötelezettségek 2009-ben a GDP 116 százalékára rúgtak, ez az arány 2014-ig 73 százalékra mérséklődött. Ez nemzetközi összehasonlításban még mindig magas ugyan, de már megközelíti a többi konvergáló gazdaságét, és várhatóan továbbra is gyors ütemben csökken. Mindazonáltal a még mindig meglehetősen magas külső adósság és a rövid távú hitelmegújítási igények továbbra is kockázatokat jelentenek a gazdaság számára - áll a jelentésben.
A belső pénzügyi stabilitással kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a háztartások devizaalapú hiteleinek forintosítása véget vetett az egyik legnagyobb rendszerszintű kockázatnak. A javuló gazdasági környezetnek és a bankokkal szembeni adópolitika enyhülésének köszönhetően kezd helyreállni a bankszektor nyereségessége. A bankok ugyanakkor megfelelő tőkeellátottságuk és jó likviditásuk ellenére továbbra is óvatosan hiteleznek. A jelentés hangsúlyozza, hogy a jövőben biztosítani kell a nem teljesítő hitelek arányának csökkentését és a magánszektor piaci hitelezésének egészséges növekedését.
A jelentés megállapítja, hogy Magyarország összességében némi haladást ért el a 2015. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában. Az adózás területén némi haladást jelentett a hitelintézetek különadójának jelentős csökkentése. Jelentős haladást hozott az adócsalás elleni szakpolitikai intézkedések bevezetése. Ezzel egy időben korlátozott mértékű haladás volt megfigyelhető az alacsony keresetűek magas adóterhének csökkentése és az adóigazgatás hatékonyságának javítása terén.
Némi haladás történt a reálgazdaság hitelezésének helyreállítása és a piaci alapú portfóliótisztítás akadályainak megszüntetése terén. Ugyancsak némi előrelépés történt a vállalatokat terhelő, torzító hatású ágazati különadók csökkentésében, a pénzügyi intézmények különadóját pedig megfelezték.
Korlátozott haladás történt a verseny és az átláthatóság ösztönzése terén, a közbeszerzési verseny és átláthatóság továbbra sem kielégítő.
Nincs haladás a korrupció elleni keret fejlesztésében. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Programot nem alakítják át annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a korrupció megelőzésében és a visszatartó erejű szankciók alkalmazásában - áll az Európai Bizottság 2016. évi országjelentésében.
Vargáéknál süket fülekre találtak a kritikák
Korábbi értékeléseihez képest sokkal kiegyensúlyozottabb képet fest a magyar gazdaság helyzetéről, a magyarországi reformokról pénteken megjelent jelentésében az Európai Bizottság (EB), a testület több ponton is elismeri a pozitív változásokat, kiemelve a magyar gazdaság általános állapotának javulását - mutatott rá a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében. Az NGM dokumentuma felhívja a figyelmet arra, hogy a külső sérülékenység csökkentését szolgáló magyar kormányzati lépések között az EB jelentése elismerően szól a lakossági devizahitel állomány teljes kivezetéséről, amely a forintosítás révén súlyos rendszerkockázatot szüntetett meg. Emellett a jelentés beszámol a foglalkoztatás bővüléséről, kitér a növekvő aktivitással párhuzamosan csökkenő munkanélküliségi rátára, és a tartós munkanélküliségi ráta mérséklődésére. Az Európai Bizottság is elismeri Magyarország előrehaladását az üvegházhatású gázok csökkentése és a megújuló energia felhasználása területén – mutat rá a közlemény. Kiemelik: a jelentésben az Európai Bizottság első ízben nem vitatja a közfoglalkoztatási program létjogosultságát – olvasható az NGM közleményében. A közbeszerzéssel és a korrupcióval kapcsolatos bizottsági kritikákat meg sem említette közleményében a szaktárca.
