A brit miniszterelnök pénteken bejelentette: a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz – adókedvezményekhez, szociális lakástámogatáshoz és gyermekeik utáni családi pótlékhoz. Ha a külföldi EU-munkavállalók gyermekei nem élnek folyamatosan Nagy-Britanniában, utánuk a jövőben egyáltalán nem vehető fel családi pótlék.

Azoknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni, fél év után távozniuk kell Nagy-Britanniából. A brit kormányfő szerint az EU-n belüli szabad munkaerőmozgást a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kell függővé tenni.

Margarítisz Szkínász, a Jean-Caude Juncker vezette uniós javaslattevő-végrehajtó testület vezető szóvivője nem sokkal Cameron bejelentéseinek elhangzása után Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva arra emlékeztetett: Juncker már korábban leszögezte, hogy a személyek szabad mozgásának elve az uniós szerződésekben leszögezett, alapvető szabadságnak számít. A szociális juttatásokkal kapcsolatos visszaéléseknek azonban – tette hozzá Szkínász – vannak olyan vonatkozásai is, amelyekben az uniónak nincs hatásköre, az egyes tagállamok az uniós jog értelmében is kereshetik az ilyen visszaélések elkerülésének módozatait.

Az Európai Bizottság szóvivője felhívta a figyelmet a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság egyik minapi ítéletére, amelyben az EU-jogot alkalmazó igazságszolgáltatási fórum elvi éllel kimondta: ki lehet zárni más EU-ország polgárait bizonyos szociális juttatásokból. A konkrét ügyben egy román állampolgárságú nőtől tagadtak meg Németországban szociális juttatásokat.