Brüsszel nem sieti el a sürgősségi segélyt Magyarországnak
A kormány eredetileg nyolcmilliót kért, de – és ennek vélhetően üzenetértéke van – csak négyet kaphat. Ezzel szemben Ausztriának az Európai Bizottság ötmilliót ítélt meg. Ezt az összeget többek között a menekülttáborok fejlesztésére és új létesítmények építésére lehet felhasználni, de nálunk ilyesmire már nemigen van szükség, mert a befogadóállomások meglevő kapacitása sincs kihasználva.
Az államtitkár megjegyezte: Magyarország a 2014–2020-as pénzügyi ciklusban 85 millió euróra, csaknem 26,5 milliárd forintra jogosult az uniótól a menekültügyi és migrációs politika kiadásainak támogatásához. Ebben az összegben nincsenek azonban benne a rendkívüli intézkedések kiadásai, amit a költségvetés módosításával, saját forrásból biztosított az országgyűlés. Az év végéig egyébként Tuzson szerint több mint hatvanmilliárd forintba (mintegy kétszázmillió euróba) kerül a magyar államnak a migránshelyzet kezelése.
Augusztus közepén Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már beszélt a hátrányos megkülönböztetésről. Akkor azt mondta, Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb és legnehezebb helyzetben lévő ország, amely betartja a dublini egyezményt és az európai uniós normákat. Ezzel szemben ez Görögországban és Olaszországban rendszeresen elmarad, mégis több százmillió eurót kapnak Brüsszeltől.
Miközben az EU az ígért sürgősségi segélyt sem utalta át, Magyarország 189 millió forinttal járul hozzá az Afrikából kiinduló migráció kezelésére szánt uniós forrásokhoz, és több mint egymilliárd forinttal az ENSZ és az EU szír válság kezelésével kapcsolatos költségeihez.
A Magyar Idők utalt rá, hogy a 888.hu értesülései szerint egy migránsra naponta 4400 forintot költ az állam, ami havonta 132 ezer, éves szinten pedig több mint másfél millió forint. Jelenleg Magyarországon ezernél is kevesebb ember ellátásáról kell gondoskodnia a menekültügyi hivatalnak.