Brit és skót kormányülések: közel, de mégis távol
A két csapat messziről elkerülte egymást. Cameron mindeddig mereven elutasította mind a csúcstalálkozó, mind a tévévita lehetőségét a karizmatikus skót nacionalista vezetővel. A westminsteri kabinet ritkán fordul meg Skóciában. Bár a skót Gordon Brown 2009-ben Glasgowba hívta meg kormányának tagjait, az ezt megelőző utolsó esetre 1921-ben került sor.
A szeptember 18-ai, skót függetlenségi népszavazáshoz köthető tanácskozások fő témája az olaj- és gáztartalékok kiaknázása volt. A populista Alex Salmond emlékeztetett arra, hogy ő már akkor az iparágban dolgozott, amikor Cameron még „az elit etoni internátus játszóterén mulatott”.
A skót energetikai ipar központjába szervezett találkozók egybeesnek Sir Ian Wood jelentésének nyilvánosságra kerülésével, melyben az olajmágnás annak a meggyőződésének ad hangot, hogy megfelelő reformok esetén a skóciai olaj- és gázmezők húsz év alatt 200 milliárd fontos bevételt hozhatnak. Míg Cameron egy új szabályozó testület felállítását sürgeti az északi-tengeri vállalatok együttműködésének koordinálására, és elengedhetetlennek tartja, hogy a skóciai olajipar Nagy-Britannia „széles vállain” nyugodjon, addig Salmond állítása szerint éppen egy független Skócia tudja ennek „stabilitását és biztonságát” fenntartani.
A rivális kormányülések napján Salmond a verseny szorosabbra válását, a függetlenség mellett kiállók számának emelkedését hangoztatta. Ám a közvélemény-kutatások adatai ennek ellentmondanak. Az észak-skóciai Press and Journal szerint az igen felé hajlók aránya 17 százalékra esett vissza az ellenzők 65 százalékával szemben. A Sunday Express felmérése szerint a britek 62 százaléka szeretné, ha Skócia az Egyesült Királyság része maradna.
Politikai kommentátorok nem győzik eléggé hangsúlyozni, hogy a „nem” táborának élén álló munkáspárti Alistair Darling, volt pénzügyminiszter alkalmasabb az egység melletti érvelésre, mint David Cameron, akinek konzervatívjai mindössze egy skóciai képviselői hellyel rendelkeznek a westminsteri parlamentben.