Philip Hammond hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Nyugat nem fog fegyveres erővel beavatkozni Ukrajnában. A külügyminiszter a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: nem észlel változást Putyin Ukrajnával szembeni stratégiai szándékaiban, a kérdés csak az, hogy céljait az orosz államfő milyen eszközökkel valósítja meg.

Hammond szerint az orosz elnök azt mondogatja oligarcháinak, hogy ne aggódjanak, júliusra az egésznek vége lesz, addigra elmúlik a nyomás, nyárig megszűnnek a szankciók.

Világossá kell tenni azonban Putyin számára, hogy ha nem tesz eleget a februári minszki tűzszüneti egyezmény előírásainak, akkor a nyomás nemhogy csökkenni, hanem erősödni fog. Ha például nagyszabású támadás indulna Mariupol kikötőváros ellen, arra az Európai Unió a gazdasági nyomás jelentős fokozásával válaszolna - mondta a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a szankciók már most is komoly problémákat okoznak Oroszországnak, az orosz gazdaság nem fér hozzá a nyugati tőkepiacokhoz, és ezt az olajexport-bevételek zuhanásából és a rubel gyengüléséből eredő hatalmas nyomás súlyosbítja. Putyin ezt a nyomást nem tudja a végtelenségig elviselni - fogalmazott Hammond.

A brit külügyminiszter szerint Oroszország úgy döntött, hogy stratégiai versengésbe kezd a Nyugattal, a nyugati országokra már nem partnerként, hanem versenytársként, sőt ellenfélként tekint, és ez nehéz időszakot vetít előre a Moszkvával fenntartott kapcsolatokban.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e olyan helyzet kialakulása, amelyben a Nyugat katonai segítséget nyújt Ukrajnának, Hammond kijelentette: az ukrán és az orosz hadsereg méretei közötti különbség miatt sem lenne ez ésszerű, és London egyébként is úgy gondolja, hogy nincs katonai megoldása az ukrajnai válságnak. Annak a szabálynak a betartatására kell törekedni, amely kimondja, hogy nemzetközi határokat nem lehet erővel megváltoztatni - tette hozzá.

A brit külügyminiszter szerint a Nyugat nem fog harcba bocsátkozni az oroszokkal Ukrajnában. Nagyon élesen körvonalazott különbséget kell tenni ugyanis az Ukrajnának nyújtott segítség és a NATO-tagállamoknak, köztük a balti országoknak nyújtott védelmi garanciák között - mondta Philip Hammond.

Arra a kérdésre, hogy ha Oroszország bármilyen módon behatol a balti köztársaságokba, az háborút jelentene-e, Hammond kitérően így válaszolt: bármiféle orosz behatolás feljogosítaná a balti köztársaságokat arra, hogy kérjék a NATO-szerződés kollektív védelmi garanciákat tartalmazó 5. cikkelyének érvényesítését. Putyin ezt nagyon jól tudja, és ez védi a balti államokat - tette hozzá.

Az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatban hangsúlyozta: komoly károkat okozna, ha elmosódna a különbség a fenyegetéssel szembesülő NATO-tagországoknak, illetve az atlanti szövetséghez nem tartozó országoknak nyújtott támogatás között. Ezt a különbséget egyértelműen fenn kell tartani - mondta a vasárnapi BBC-interjúban a brit külügyminiszter.