Három és fél milliárd fontot, azaz mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő összeget vontak ki a kisbefektetők a brit befektetési alapokból júniusban – írta a The Investment Association. Mindez szakértők szerint a Brexit-népszavazás közvetlen következménye, ám a helyzetet árnyalja, hogy a júniusi számokban még ott van a békés, optimista hangulat hatása is.

Hiszen a június 23-án tartott népszavazás előtt a befektetői és a pénzvilág egyértelműen abban hitt, hogy ha kis többséggel is, de a maradást pártolók lesznek többségben. Mint a befektetési szakmában rávilágítanak, a tőkekivonásnak nem az az oka, hogy a befektetők kevéssé bíznak a brit cégek teljesítményében. Sokkal inkább az, hogy közép- és hosszú távon is bizonytalanok a Brexit hatásaiban, ezért más eszközökbe terelik befektetéseiket. Arányai­ban egyébként a 3,5 milliárd font nem sok, hiszen a brit alapok által kezelt vagyon még így is 948 milliárd font. A tőke elsősorban a lakossági részvényalapokból áramlott ki, innen 2,8 milliárd távozott. Az ingatlanalapokból 1,4 milliárd fontot vontak ki a befektetők. A kötvényalapokba 258 millió fontnyi tőke áramlott a lakossági befektetőktől, immár negyedik hónapja nő e befektetési forma népszerűsége.

– Felértékelődik a kiegyensúlyozott, vegyes portfóliók értéke, hiszen a piacoknak és a befektetőknek nagyon bonyolult lesz kiiktatni a politikai kockázatokat, beárazni viszont lehetetlen – mondta a napokban egy előadásában Bereczki Zoltán, a BNP Paribas Alapkezelő vezetője. Persze a befektetők értékítélete ennél lényegesen bonyolultabb, ezt mutatja az is, hogy júniusban a vegyes alapokból az Egyesült Királyságban 191 milliós tőke áramlott ki.

Ám a kezdeti sokk után a piacok kisimultak. Az euró–font árfolyam a voksolást követően bezuhant az 1,25-ös szint közelébe, ám nyolc-tíz nappal később már ismét a megszokott 1,4-es szint közelében jegyezték a fontot. A részvények is magukra találtak valamelyest, bár a vállalati piacon vegyesebb a kép, hiszen vannak olyan iparágak, ahol komoly problémákat okoz a Brexit, és ezek a bizonytalanságok éreztetik a hatásukat. A Brexit kockázatait nem szabad túlértékelni Európában, mert az angol piacnak az erős gazdaságok nem túl kitettek. Leginkább talán a németek függnek a britektől, de náluk is csupán az export 10 százaléka megy az Egyesült Királyságba, így nagy kockázatot önmagában a kilépés nem jelent – vélik az elemzők. A bizonytalanság nyomja rá a bélyegét a kereskedésekre minden területen, mert nem tudjuk, hogy pontosan mi történik majd, és annak milyen hatásai lesznek. A hosszú távú befektetések értékelésénél ez nem jelent előnyt.