Rudolf Chmel pozsonyi kormányalelnök nyilvánosságra hozta és társadalmi vitára bocsátotta a Híd párt kisebbségi nyelvtörvény-tervezetét. A javaslat szerint mindazokon a településeken, ahol valamelyik szlovákiai nemzetiséghez tartozó polgárok lélekszáma eléri a tíz százalékot, joguk van a hivatalokban is használni az anyanyelvüket, kétnyelvű iratokat kérni és ugyanilyen információs táblákat kihelyezni.

A módosítást követően már a szórványban élő szlovákiai magyarok, továbbá a német, a roma, a ruszin és az ukrán kisebbség tagjai is élhetnek hivatali anyanyelvhasználati jogaikkal, amelyek révén ellensúlyozhatják  az államnyelvtörvény túlkapásait is. Többek között úgy is, hogy az állami hivatalokat és az önkormányzatokat pénzbírsággal sújthatnák, ha a törvényben megszabott helyeken nem érvényesítik a kétnyelvűséget – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes. Közölte azt is, hogy decemberben zárják le a nyilvános vitát. Ezután adják át koalíciós partnereiknek a végleges törvénytervezetet, amely a tervek szerint januárban a kormány, februárban pedig a parlament elé kerül. Ha elfogadnák a jogszabályt, akkor jövő júliustól lenne hatályos.

Ján Fígel, a kormánypárti szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke azonnal elutasította a törvénytervezetet. Szerinte a jelenlegi gyakorlat épp elég jogot ad a kisebbségeknek, ezért pártja nem támogat semmiféle módosítást. Dusan Caplovic az ellenzékbe szorult Smer kisebbségügyi szakértője azt fejtegette, hogy ha a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi húszról tíz százalékra csökkentenék, akkor azzal még erősebb lenne a magyar nyelv dominanciája Dél-Szlovákiában.

Lapunk megkeresésére Berényi József fontos és európai léptékű tervezetnek nevezte a tervezetet, amelynek azonban szerinte semmi esélye sincs arra, hogy a szlovák koalíciós partnerek is elfogadják. - Mindezt nyilván tudatosítják a Híd vezetői is, akik a november 27-i helyhatósági választások előtt amolyan kampányfogásként rukkoltak elő a javaslatukkal – vélekedett az MKP elnöke.

Rudolf Chmel lapunknak nyilatkozva viszont azt hangsúlyozta, hogy a várható kompromisszumos koalíciós egyezség is előrelépést jelenthet a jelenlegi gyakorlathoz képest, mert még ebben az esetben is bővülhetnek a szlovákiai kisebbségiek hivatali anyanyelvhasználati jogai.