Bővítik az arcképcsarnokot
– A mi jelöltünk Jean-Claud Juncker és az Európai Néppárt a legerősebb párt, de egymagában egyetlen pártnak sincs többsége, ezért megfelelő személyek szélesebb arcképcsarnokát kell megvizsgálni – mondta Angela Merkel német kancellár az uniós állam- és kormányfők ötórás tanácskozása után kedd éjjel, amelyen azt vitatták meg, hogyan válasszák ki az Európai Bizottság új elnökét. A német kancellár leszögezte: ha automatizmust alkalmaznának, azaz az európai parlamenti választásokon győztes pártcsalád elnökjelöltjét, azaz Junckert választanák mindenféle konzultáció nélkül, akkor megsértenék a szerződés betűjét és szellemét. Ezt mondta gyakorlatilag Orbán Viktor miniszterelnök és Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő is érkezésükkor.
Az Európai Parlament (EP) frakciói abban egyeztek meg kedden, hogy Juncker próbálkozhat elsőként többséget alakítani a parlamentben. A tagállamok szerint azonban az ő joguk a jelöltet megnevezni, és nem szoríthatja őket sarokba az EP. (A szerződés szerint a választások eredményének figyelembevételével a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács jelöl, és az EP szavaz.)
Úgy tudjuk, a kedd esti tanácskozáson Nagy-Britannia, Svédország, Hollandia és Magyarország ellenezte leghangosabban, hogy Junckert automatikusan jelöljék az Európai Bizottság elnökének. Luxemburg, Belgium, Olaszország, Ausztria és Románia viszont az EP kezdeményezését támogatta, azt, hogy a választáson győztes pártcsalád jelöltjét nevezzék meg. Merkel állítólag visszafogott volt a tanácskozáson. A sajtótájékoztatón azonban közölte: az egyedülálló lenne a történelemben, ha pártpolitikai ígéretek miatt szegnék meg a szerződést. Elismerte, ő is támogatta, hogy Juncker legyen az Európai Néppárt jelöltje. Kedd éjjel azonban nem támogatta egyértelműen Juncker jelölését, sőt. Forrásaink azonban azt tartják valószínűnek, hogy a néppárthoz tartozó politikust jelölnek a tagállamok (így a dán szociáldemokrata kormányfő, Helle Thorning-Schmidt kikerülhet a képből.)
A vezetők Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács állandó elnökét bízták meg azzal, hogy tárgyaljon a tagállamokkal, és az új EP vezetői vel (ami azt jelenti, hogy meg kell várnia, amíg felállnak a képviselőcsoportok, ez június végén valószínű.) Az uniós tagállamok vezetői pedig június végi csúcstalálkozójukon visszatérnek a kérdésre. Van Rompuy elvileg egy nevet visz be majd a tanácskozásra, aki a konzultációk alapján szerinte az Európai Tanácsban konszenzust élvez, az Európai Parlamentben pedig többséget tud szerezni. Ám elképzelhető, hogy dönteni csak egy júliusi rendkívüli EU-csúcson döntenek a vezetők, az új EP július 1-jei első ülése után.
Információink szerint Reinfeldt és Orbán miatt nem készült olyan néppárti közlemény, amelyben Juncker mellett állt volna ki a pártcsalád. Az Európai Néppárthoz tartozó vezetők a csúcstalálkozó előtt konzultáltak, s a két kormányfő jelezte fenntartásait. Úgy tudjuk, Orbánt felháborította, hogy Juncker az osztrák Der Standardnak adott interjújában azt mondta, nem ugyanolyan lelkesedéssel képvisel minden néppárti tagot, ahogy –szerinte – Martin Schulz, a szocialisták jelöltje sem érez nagy lelkesedést például Victor Ponta román kormányfőért. Juncker ismét méltatta Viviane Reding luxemburgi EU-biztost, aki keményen bírálta Magyarországot, és akinek Juncker szavai szerint végül igazat adott az Európai Bíróság.
A luxemburgi politikus jelölését szintén kizáró David Cameron brit kormányfő egyeztette álláspontját többekkel, köztük a múlt héten Orbánnal is beszélt telefonon. Az ellenzők tábora elsősorban nem Junckertől tart, hanem attól, hogy az Európai Parlament mondja meg a tagállamoknak, kit jelöljenek. Cameron és szövetségeseit támogatja Van Rompuy is, és nem áll távol Merkeltől sem ez a felfogás.Merkelnek azonban óvatosan kell manővereznie a nagykoalíció miatt is, nem söpörheti le az EP kezdeményezését az asztalról, miközben az EP elnöke Martin Schulz német szociáldemokrata. Egy forrásunk szerint „Orbán Viktor Junckerrel kapcsolatos álláspontja akkor sem lett volna más, ha nem egyeztet Merkellel május 8-án Berlinben”. De hogy akkor is ilyen hangosan képviselte volna, ha nem találkozik Merkellel, az más kérdés.
Óriási érdeklődés övezte Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) és szövetségeseinek szerdai sajtótájékoztatóját az Európai Parlament Anna Politkovszkaja orosz újságírónőről elnevezett termében szerda délután. Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetője le is kapta okostelefonjával az őt fotózó fényképészeket, operatőröket. Egyértelmű: Le Pen és szövetségesei az Európai Parlament új sztárjai.
– A totalitárius és technokrata EU-nak vége – jelentette ki Le Pen, aki azonban nem tudta bejelenteni új képviselőcsoport alapítását, mert egyelőre csak öt tagállamból sikerült szövetségest találni. (A frakcióalapításhoz hét kell.) Le Pen azonban magabiztosan állította, a következő hetekben megszerzik a szükséges két új pártot, ám azt nem árulta el, kivel tárgyalnak.
Június végéig van idejük frakciót alapítani. Az FN vezére ismét leszögezte, hogy sem a Jobbikkal, sem a görög Arany Hajnallal, sem a bolgár Atakával nem szövetkeznek. Lapunk kérdésére, hogy végül is mi a baj a Jobbikkal, nem válaszolt konkrétan, annyit közölt: óriási különbségek vannak a Jobbik és köztük, ezért nincs szándékukban tárgyalni a magyar párttal.
Konkrétumokról alig esett szó. Wilders leszögezte, olyan pártok szövetségéről van szó, amelyek a nemzeti szuverenitásért harcolnak az EU-pártiakkal szemben. Le Pen közölte, szándékuk szerint arra kényszerítik az Európai Néppártot és a szocialistákat, hogy azok együtt szavazzanak, hogy valójában egy pártként működjenek. Egyedül az osztrák Szabadságpártot (FPÖ) képviselő Harald Vilimsky engedett meg magának néhány példát: a szabad mozgás és a schengeni nyitott határok felülvizsgálatát tűzte ki célul.
A francia, holland, osztrák, belga (Vlaams Belang, Flamand Érdek) és olasz (Lega Nord, Északi Liga) pártokból álló csoport tagjaival kapcsolatban az elmúlt időszakban mind felmerült, hogy Moszkva támogatja őket. Lapunk kérdésére, mit válaszol azoknak, akik szerint képviselőcsoportjuk nem is nemzeteiket, hanem Oroszországot képviseli majd az EP-ben, Le Pen kifejtette: ezt a vádat is a szövetség démonizálására tett kísérletnek tekinti. – Bolondság volt az EU részéről, hogy újabb hidegháborút kezdett Oroszországgal. Ezzel az EU beletaszította Oroszországot Kína karjaiba, amellyel Moszkva nemrég óriási gázszerződést írt alá. Ez geostratégiai hiba volt. Franciaország érdeke, hogy szoros kapcsolata legyen Oroszországgal, úgyhogy én épp Franciaország és Európa érdekét védem –közölte Le Pen, aki azt is elmondta, megvédi minden nép jogát, idegengyűlölet nélkül, hogy szabad legyen, és ne kelljen utasításokat elfogadnia. (Brüsszeli tudósítónktól)
