Botrány lett a miniszterelnöki látogatásból

Pekingben a hétvégén a külügyminisztériumba rendelték India nagykövetét, amiért Narenda Modi indiai kormányfő pénteken Kína által vitatott hovatartozású területre, Arunácsal Prades szövetségi államba látogatott - számolt be az eseményről a kínai online média vasárnap.
Liu Csen-min kínai külügyminiszter-helyettes Ashok Kantának kifejezte, Modi lépése aláásta Kína területi szuverenitását, jogait és érdekeit. Lin a kínai kormány határozott elégedetlenségének és "megingathatatlan ellenzésének" adott hangot a történtek miatt.

Az indiai miniszterelnök Modi a kelet-himalájai állam 1987. február 20-i megalapításának évfordulós megemlékezésére utazott a térségbe. Szimbolikusan útjára indította az első gyorsvonatot, amely az Arunácsal Pradest Újdelhivel köti össze, jelen volt egy távvezeték építésének elindításánál és egy ivóvízhálózati projekt ünnepélyes átadásánál is.

A kínai külügyminisztérium és Kína újdelhi nagykövetsége már pénteken tiltakozott Modi vizitje miatt, azt hangsúlyozva, hogy Kína sosem ismerte el az „úgynevezett" Arunácsal Pradest, amelyet India „egyoldalúan" hozott létre.

A kínai külügyminiszter szombaton azt hangsúlyozta, hogy Modi lépésével mesterségesen felerősítette a két ország közötti nézetkülönbségeket, és szembement azokkal az elvekkel, amelyeket a két fél elfogadott a határkérdés megfelelő rendezésére. Liu a két ország közötti határvita tényét hangsúlyozta és kifejezte reményét, hogy az indiai fél "értékeli a kétoldalú kapcsolatokban manapság megmutatkozó lendületet" és tarja magát a korábbi egyezséghez.

A jelentések kitérnek arra, hogy a kérdéses területet Kína Dél-Tibet részének tekinti, amelyet álláspontja szerint India illegálisan tart megszállva. A terület elfoglalásának alapja az úgynevezett McMahon-vonal, amelyet az 1914-es szimlai egyezményben határoztak meg. Szimlában Nagy-Britannia, Kína és Tibet képviselői között folytak tárgyalások, az egyezmény elismerte Kína védnökségi jogát Tibet felett, de kimondta autonómiáját. A Kína és Brit-India határaként megszabott McMahon-vonallal Tibetet Külső- és Belső-Tibetre osztották, amit végül egyetlen kínai kormány sem fogadott el.

Kína és India e területeken rövid, egy hónapon át tartó háborút vívott 1962-ben. Akkor a kínai haderő elfoglalta Arunácsal Prades nagyobb részét, majd miután kikiáltotta győzelmét, fegyverszünetet jelentett be, önként visszavonult és később hadifoglyait is kiadta. A két ország egymás vádolja különböző területek illegális elfoglalásával és csak 2005-ben fogadták el azokat a "politikai paramétereket és irányelveket", amelyek alapján eddig már 17 tárgyalási fordulót tartottak, eredménytelenül.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.