Bosszút esküdtek a tálibok
Amerikaiak Korán-égetése februárban először, tizenhat fő, köztük kilenc gyerek életét követelő - ugyancsak amerikai - ámokfutás márciusban másodszor. Mi következhet még ezután Afganisztánban? - teszi fel a kérdést a CNN hírportáljának egy hozzászólója, miközben keddre egyre nagyobb hullámokat vert az „elszabadult” amerikai katona vasárnapi sorozatgyilkossága. Egy afgán katona belehalt sérüléseibe, amint tálibok tüzet nyitottak egy magas rangú afgán kormányküldöttségre a déli országrész Kandahár tartományában, egy mecset közelében. A delegációnak, amely a vasárnapi vérengzés színhelyén fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak, Hamid Karzai afgán elnök két fivére is tagja volt. Ők sértetlenül úszták meg a merényletet, akárcsak a küldöttség többi tagja. A tálibok felelősséget vállaltak az akcióért.
A BBC ismertetése szerint nemcsak a tálibok esküdtek bosszút a „beteg elméjű amerikai vadakkal” szemben, de az afgán média fősodrába tartozó lapok sem fogadták el az amerikai bocsánatkérést, mindössze politikai kármentésnek tartva azt. Egyben emlékeztettek a pár héttel ezelőtti Korán-égetésre.
Mindeközben az afgán utcán is elszabadultak az indulatok. Dzsálálábádban, ebben a Kabultól keletre található városban több százan tüntettek békésen, de Amerika-ellenes jelszavakat skandálva, és a vasárnapi ámokfutás feltételezett elkövetőjének nyilvános perét követelve. Egyes beszámolók szerint Barack Obama amerikai elnököt ábrázoló figurát is elégettek. Kandahárban is hiába próbálták a kormány emberei lecsendesíteni a helybélieket. - A kandahári kormányzó megpróbálta elmagyarázni a falubelieknek, hogy (a vasárnapi elkövető) csak egy katona volt, aki nem is volt épelméjű. De az emberek csak ordítoztak, nagyon dühösek voltak, és nem hallgattak a kormányzóra. Azzal vádolták meg, hogy az amerikaiak érdekeit képviseli, nem pedig a kandaháriakét - mondta Abdul Rahim Ajubi, helyi törvényhozó. - Úgy vélem, ez a lövöldözés csak növeli a szakadékot az emberek, a kormány és a külföldiek között - fogalmazott Malalai Isakzai volt kandahári parlamenti képviselő. Az amerikai Christian Science Monitor helyszíni beszámolójában elképzelhetőnek tartja, hogy a februári amerikai Korán-égetés és a mostani ámokfutás nyomán érdemben változhat a támogatottsága annak a stratégiai megállapodásnak, amelynek tartalmáról jelenleg tárgyalnak afgán és amerikai illetékesek, és amely 2014 - azaz a nemzetközi erők tervezett afganisztáni kivonulása - után is biztosítaná az Egyesült Államok bizonyos katonai jelenlétét az országban. Ezt hónapokkal ezelőtt még széleskörű, noha feltételekhez kötött támogatottság övezte, és a helyi vezetőkből álló afgán gyűlés, a loja dzsirga is jóváhagyta.
Bár a feltételezett elkövetővel kapcsolatban egyre több részlet válik ismertté, másokat továbbra is homály fed. Így például kedden, a megtámadott afgán kormányküldöttség előtt tanúskodó kandaháriak továbbra is azt állították, két elkövető gyilkolt falujukban. Korábban más szemtanúk egyetlen elkövetőről tettek említést, és ez szerepel a hivatalos amerikai verzióban is. John Kirby, a Pentagon egyik szóvivője szerint továbbra sem tudják, mi lehetett a 38 éves, mesterlövésznek kiképzett törzsőrmester indítéka. Leon Panetta védelmi miniszter nem zárta ki, hogy halálra is ítélhetik a férfit, aki negyedik körben vett részt az utóbbi évek nagy amerikai háborúiban, de Afganisztánban csak december óta tartózkodott; korábban háromszor is Irakban szolgált. Az ABC News hírcsatorna beszámolt arról, hogy az ámokfutás idején egy elitkommandó védelme volt a feladata, maga azonban nem tartozott ennek kötelékébe. Egy illetékes azt is elmondta az amerikai televízióállomásnak, hogy az illető 2010-ben, Irakban traumatikus fejsérülést szenvedett, közúti balesetben, vagy - más verzió szerint - beütötte a fejét egy jármű ajtajába. Különböző vizsgálatoknak vetették alá, hogy vissza tud-e illeszkedni a seregbe, de alkalmasnak találták erre. Ezzel párhuzamosan, utolsó iraki bevetését követően, magánéleti, családi problémái is voltak, állítják. De továbbra is azt hozták ki: alkalmas az újabb harci bevetésre. Jelenleg NATO-őrizet alatt tartják, miután a hajnali ámokfutás után visszatért a bázisra, és feladta magát. Vallomást azonban nem tesz.
Joshua Foust, az American Security Project, washingtoni székhelyű szervezet biztonságpolitikai szakértője a CNN honlapján megjelent írásában azt állítja: bár az ámokfutás sokkoló hatású, nem igazán meglepő. Számos afgán nem tesz különbséget a polgári lakosság szándékos, illetve nem szándékos megölése között. Tavaly például az amerikai bocsánatkérés dacára elszabadultak az indulatok, amikor amerikai helikopterekről tévedésből tűzifát gyűjtő gyerekekre nyitottak tüzet Kunar tartományban, kilencet megölve közülük. Az afgánok közül sokan nem hitték el, hogy gyerekeket lázadókkal lehet összetéveszteni. - A vasárnapi tömeggyilkosság nem változtatja meg az összképet. Az már megváltozott: sok afgánt nem lep meg, ha az Egyesült Államok megöl egy rakás civilt - írja Foust.
