Eurómilliókat követel egymástól Pozsony és az Enel

Valószínűleg a bécsi székhelyű nemzetközi döntőbíróság elé kerül a bősi vízerőmű üzemeltetésével, illetve a haszon elosztásával kapcsolatos jogvita, amely a szlovákiai Állami Vagyonalap (FNM), illetve az Enel cég között zajlik.

Ugyanis a Szlovák Villamos Művekben (SE) 66 százalékos tulajdonrésszel rendelkező olasz társaság 588,2 millió eurós jóvátételt követel a pozsonyi alaptól, mert szerintük törvénytelenül fosztották meg őket a bősi vízerőmű üzemeltetésértől, holott a szerződés értelmében erre harminc éven át joguk lenne.

A hatalmas összeg kifizetésének végső határidejét április 16-ára tették. Pavol Pavlis gazdasági miniszter bejelentette, hogy a szlovák kormány nem hajlandó fizetni, mert nemrég az illetékes másodfokú pozsonyi bíróság jogerősen érvénytelennek mondta ki azt a szerződést, amelyet kilenc évvel ezelőtt még Mikulás Dzurinda kabinetje kötött az olasz Enel társasággal a 720 megawatt teljesítményű csallóközi létesítmény üzemeltetéséről. Ezt a verdiktet azonban az olaszok törvénytelennek tartják, ezért rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel élve, rövidesen a bécsi székhelyű nemzetközi bírósághoz fordulnak - jelentette be Nicola Cotugno, a Szlovák Villamos Műveknemrég kinevezett új vezérigazgatója. Robert Fico kormányfő nem tart a pertől, mert szerinte Szlovákia pozíciói szerinte erősek.

„Az SE privatizálásával kapcsolatban több bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tettünk. A jogerős bírósági döntést követően visszaköveteljük az olasz társaságtól a bősi vízerőmű nyolc esztendős bérléséből zsebre vágott tiszta és teljesen indokolatlan hasznot, amely évente 35-40 millió euró körül lehetett” – jelentette be a pozsonyi miniszterelnök.

Mikulás Dzurinda kormánya 2006 márciusában hagyta jóvá a Szlovák Villamos Művek privatizálását. Többségi, 66 százalékos tulajdonrészt az Enel szerzett, amely ezért 839 millió eurót fizetett. A kisebbségi csomag az állami Szlovák Vízgazdálkodási és Építkezési Vállalaté (SVP) maradt. Egyúttal szerződést kötöttek az olaszokkal arról, hogy a bősi vízerőművet harminc éven át bérelheik. Az itt megtermelt haszon 65 százalékát a vízerőművet üzemeltető, pozsonyi székhelyű SVP kapta, a többi az olaszokat illette meg. Erre a külön egyezségre azért volt szükség, mert a Bős körüli jogi és anyagi természetű szlovák-magyar viták sem akkor, sem pedig azóta nem zárultak le. Robert Fico idáig is azt hangoztatta, hogy a bérleti szerződés nemzetközi jogot sért, ezért eleve érvénytelen. Ezzel az érvvel hét éve fordult az illetékes bírósághoz, amely csupán most mondta ki a jogerős verdiktet. Mindeközben a szlovák kormány tavaly decemberben indoklás nélkül felmondta az olaszokkal megkötött bérleti szerződést, amit az olaszok ugyancsak jogsértőnek minősítettek.

Az Enel egyébként megfelelő árajánlat esetén szeretné eladni az SE-ben birtokolt tulajdonrészét. Szlovák lapok értesülései szerint négy társaság szállhat ringbe: a magyar MVM-MOL (a pozsonyi Slovnaft petrokémiai cég tulajdonosa) konzorcium, a cseh CEZ, az EPH társaság, valamint a finn Fortum.

Robert Fico közölte, hogy ameddig az Enel nem építi fel és nem adja át a mohi (Mochovce) atomerőmű harmadik és negyedik blokkját, addig a kabinet minden törvényes eszközzel megakadályozza a tervezett ügyletet. Ez a helyzet sem egyszerű.

A dél-szlovákiai Lévához (Levice) és a magyar határhoz közeli atomerőművet még 1982-ben kezdték el építeni, jórészt csehszlovákiai, illetve szovjet cégek. Négy, egyenként 440 MW teljesítményű blokkot terveztek, (VVER 440) V213 típusú orosz gyártmányú reaktorokkal. Az első két blokkot 1998-ban, illetve 2000-ben indították be. Az Enel miután 2006-ban vállalta, hogy a harmadik blokkot legkésőbb 2014-ben negyediket pedig az idén üzembe helyezik. Az eredeti terv szerint az építkezés 2,78 milliárd euróba került volna. Az olaszok azonban jelentős csúszásban vannak, miközben a költségek már csaknem ötmilliárdra rúgnak. Tavaly kora ősszel az Enel hét és fél éves futamidőre 870 millió eurós hitelt vett fel az orosz Sberbanktól. A késést és a megnövekedett költségeket azzal indokolták, hogy a fukusimai földrengést követő súlyos nukleáris üzemzavarok miatt az eredeti terveket módosítani kellett, s további korszerű biztonsági berendezések alkalmazása is elengedhetetlenné vált. „Az igazság az, hogy partnereinknek nincs kellő tapasztalata ilyen nagy beruházás kivitelezésében. Ezért kell összeszedniük minden tudásukat” – nyilatkozta nemrég Robert Fico.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.