Bíróság elé került a leghíresebb spanyol bíró
Garzón ellen kapásból három ügyben emeltek vádat. Egyrészt a kormányzó Néppárt néhány politikusának korrupciós ügyében állítólag illegális eszközöket használt, amikor ügyvédek és már börtönben levő elítéltek telefonbeszélgetéseit hallgatta le. – Attól, hogy valaki az igazságot akarja kideríteni, nem használhat fel törvényen kívüli módszereket – állítja az egyik jogász, aki beperelte Baltasar Garzónt.
A másik ügyben is túl szélesen értelmezte a jogkörét: ő volt az első, aki egyértelműen kiállt a Franco-diktatúra alatti jogsértések kivizsgálása mellett. A spanyol jog szerint ezek nagy része elévült, az elkövetők 1977-ben általános amnesztiát kaptak. Baltasar Garzón azonban úgy vélte, hogy az áldozatoknak is jár igazságszolgáltatás, és nyomozást indított 110 ezer eltűnt személy felkutatására. A kutatásban több tömegsírt is felnyitottak, a hozzátartozók egy része ugyanis máig nem tudja, hogy a diktatúra vagy a polgárháború alatt meggyilkolt családtagjaik hol nyugszanak. Emiatt 2010 májusában már felfüggesztették állásából.
A harmadik ügyben Garzónt elfogultsággal vádolják: a gyanú szerint, amikor a New York-i Columbia Egyetemen tanított, a Santander bank is támogatta anyagilag – a bank ügyében később pedig maga is nyomozott.
A madridi bíróság épülete előtt már gyülekeznek a Garzón melletti tüntetők, akik úgy vélik: a vizsgálóbíró túl sok ember "bütykére" rálépett, ezért akarják kivonni a forgalomból. Különösen a most kormányzó néppártiak nem nézik jó szemmel a tevékenységét. Ha a fenti vádakban bűnösnek találják, véget érhet a karrierje.
