A „megvetés" sokféleképpen megnyilvánulhat, például az illető nem tiszteli eléggé a román nemzeti lobogót ahhoz, hogy kitűzze, vagy egy adott helyzetben fitymáló arckifejezést ölt. Az erről szóló törvénytervezetet a kormánykoalíció 36 parlamenti képviselője terjesztette elő.

A törvény a nemzeti jelképekkel vagy a hatóságok által használt emblémákkal szemben a nyilvánosság előtt megnyilvánuló megvető magatartást szankcionálná hat hónap és három év közötti börtönbüntetéssel. A tervezet leírja, mit kell érteni megvetés alatt: ez „a megbecsülés vagy a tisztelet hiánya; az érzés, hogy az adott dolog nem méltó a figyelemre, valamint az illető dolog becsmérlése".

A tervezet indoklása szerint a kezdeményezők azért tartják fontosnak a javasolt büntetések törvénybe iktatását, mert a nemzeti jelképek megsértését, valamint az ország és a nemzet becsmérlését korábban törölték a büntető törvénykönyvből.

A két említett tényállást 2006-ban, az európai uniós csatlakozási tárgyalások során helyezte hatályon kívül a román parlament, az akkori kormány javaslatára. A Btk.-t módosító 2006/278. számú törvény több, a szólásszabadságot korlátozó előírást is tartalmazott, illetve súlyosbító tényezőként vezette be, ha egy adott bűncselekmény indíttatása az etnikai, vallási, szexuális vagy egyéb kisebbségek elleni gyűlölet.

A hatályon kívül helyezett tényállások között volt a becsületsértés és a rágalmazás, a hamis információk közzététele, az állami jelképek megsértése, a nemzet és az ország gyalázása, valamint az „alkotmányos rend elleni bármilyen ténykedés". A kormány akkor úgy vélte, a szólásszabadság azokra az információkra és gondolatokra is kiterjed, amelyek esetleg sértenek, sokkolnak vagy aggodalmat keltenek a lakosság egy részében; ezek a pluralizmus, a tolerancia és a nyitottság velejárói, amelyek nélkül nem létezik demokratikus társadalom.

A mostani kormánykoalíció törvényhozói szerint „a nemzeti jelképek elleni megvető magatartás kriminalizálásának megszüntetése az ilyen megnyilvánulások elterjedéséhez vezethet, és nem csak számbelileg, hanem a végrehajtás formáit tekintve is. Ez terjedhet a verbális (sértő szavak, beszédek, jelszavak) és az írott (sértő újságcikkek, rajzok) formáktól a tettekig (obszcén gesztusok, megvető arckifejezés), vagyon elleni bűncselekményekig (megsemmisítés, rongálás, nem rendeltetésszerű használat), a tisztelet megadásának az elmaradásáig vagy a román nemzeti zászló kifüggesztésének az elmulasztásáig".