E szerint a „népszerű”, nagy nyilvánosságot kapó álhírek kiötlői akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők. A kritériumok szerint, ha a valóságnak nem megfelelő információt az interneten legalább ötezer látogató megtekintette, vagy azt legkevesebb 500 alkalommal továbbították, „a hír gyártója” büntethetővé válik. A három évig terjedő szabadságvesztés egyébként a rágalmazás bevett büntetési tétele.

Komoly ügynek nevezhető, ha például a nyilvánosság a hír alanyának lelki károsodást okoz, öngyilkossághoz vezet, vagy a hamis információ tüntetésekhez, etnikai, vallási jellegű tiltakozásokhoz vezet, illetve, ha „rossz nemzetközi hatást” vált ki.

A legfelsőbb bíróság idézett szóvivője, Szun Csün-kung szerint a társadalomban erős igény fogalmazódott meg arra, hogy lépjenek fel határozottan a rágalmazók ellen. Szun szerint - akinek tájékoztatóját a Zsenmin Zsipao című vezető pártlap internetes oldalán élőben közvetítették - a rágalmazás sehol a világon nem keverendő össze a szólásszabadsággal.

A kínai médiában az utóbbi időben több száz álhírterjesztőt fogott el a rendőrség, közülük is az egyik egy „online nagybani pletykakereskedő” volt. Csin Cse-huj, „művésznevén” Csin Huo-huo állítólag több mint háromezer valótlan jelentést tett közzé a világhálón. Elmondása szerint a célja az volt, hogy híressé váljon, s végül jövedelmező ajánlatot kapjon egy könyv megírására.

Egy másik hír szerint olyan újságíró is a hatóságok hálójába került, aki nemrégiben leleplezőnek szánt információkat tett közzé mikroblogján egy állami hivatal egyik vezetőjéről. Az mondták róla, hogy vádjai nem voltak elég megalapozottak. A közbiztonsági minisztérium bejelentette egy olyan internetes „oknyomozó” előállítását is, aki - a gyanú szerint - rendszeresen negatív riportokat közölt kiszemelt személyekről, majd megzsarolta őket. Sanghajban is őrizetbe vettek egy üzletembert, mert kitalált vádakkal rossz hírét keltette konkurenseinek. A kelet-kínai városban a hatóságok több mint 380 hasonló esetben jártak el.

A kínai média az internetes alvilág részeként beszélt azokról, akik egyénileg vagy csoportosan, saját maguktól vagy megbízásra, üzletszerűen, haszon reményében vagy csak kedvtelésből terjesztik a valótlan információkat.

A médiában és az online közösség körében ugyanakkor felmerült: sokan aggódnak amiatt, hogy e rendőrségi akciók megfélemlíthetik a bloggereket, eltántoríthatják őket további aktivitásuktól a közösségi médiában. A hivatalos kommentárokban a nagy - milliós, több tízmilliós - követői táborral rendelkező, neves, népszerű közvélemény-formáló bloggerek, „online celebek” felelősségét vetették fel. Arra figyelmeztettek, hogy az általuk közreadott posztok váratlan negatív hatást válthatnak ki a közvéleményben, félrevezetők lehetnek, és veszélyeztethetik a társadalmi rendet.