Boldoghy, a révkomáromi felkiáltójel
Sétáljanak át a párkány hídon és a magyarországi önkormányzatoknál adják be állampolgársági kérelmeiket. Legyenek nyugodtak, a magyar állam senkinek sem adja ki a kérelmezők adatait – ez tanácsolta Semjén Zsolt azon szlovákiai magyaroknak, akiket a könnyített honosítástól esetleg elriaszt a szlovák állampolgárságától megfosztott Boldoghy Olivér esete.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az immáron tizedik alkalommal megrendezett Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szerdai megnyitóján, a Parlamentben „felkiáltójelnek” nevezte a Budapest-Pozsony viszonyt megterhelő Boldoghy-ügyet. Ígérete szerint a magyar kormány mindenfajta jogi és más segítséget is megad a révkomáromi színésznek. – Szlovákia lépése provokáció, a szomszédos országban a választásokhoz közeledve ismét előtérbe kerül a magyarellenesség – tette hozzá a KDNP elnöke.
A kétnapos tanácskozás alaphangját Kövér László adta meg. Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye – az enyhítő körülmény ellenére – a hazai politikai osztály „műve”. – A felelősségünk nem egyenlő, de közös és nincs felmentés alóla – hangoztatta, felemlegetve az elszalasztott lehetőségeket is. A fideszes politikus úgy látja, sok mindent újra kell gondolni, így azt is, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit vagy kit képvisel. A magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi állam érdekeit a magyarok sorában.
Kövér nem nevezett meg senkit, ezt megtette viszont Semjén, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák kormányban részt vevő Híd-Most párt és a jobbközép koalíció nem tudta valóra váltania ígéretét, s még mindig érvényben van a magyarországi könnyített honosítással szemben hozott, az európai normákat sértő szlovák „ellentörvény”. Szerbia kapcsán pedig jelezte: ha megszűnik a magyarokat kollektívan megbélyegző kárpótlási törvény, a magyar kormány elfelejti a vétóval való fenyegetéseket és mindenkinél jobban fogja támogatni Belgrád integrációs törekvéseit.
A Híd-Most pártot egyébként nem hívták meg a MÁÉRT-ra, csak olyan politika erőket invitáltak meg, amelyek a magyar etnikai alapú politizálás hívei. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy Ukrajnától Románián át Szerbiáig ne lenne éles rivalizálás a magyar pártok között. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy sok határon túli magyar nem etnikai alapon szavaz vagy politizál.
Ami az anyagi támogatást illeti, Kövér szerint Magyarország eladósított, kifosztott állapotban van – ebből a határon túli vezetők azt a következtetést vonhatták le, hogy extra-pénzekre nem számíthatnak. Semjén közlése szerint a határon túliaknak járó évi 20 ezer forintos oktatási támogatást kiterjesztik az óvodáskorú gyerekere is. Elhangzott, hogy 2011 végéig 200 ezer honosítási kérelemmel és 100 ezer új állampolgárral számolnak. Az új választási törvény értelmében pedig Kolozsvártól Los Angelesig lehet majd levélben is szavazni a listás jelöltekre.