Az egyiptomi politikai élet minden fontos szereplőjét – a kormányfőt, a pártvezetőket, a kopt pápát, a főimámot, illetve Amr Muszát, az Arab Liga főtitkárát, az őszi egyiptomi elnökválasztás egyik jelöltjét – is felkereste az az EP-küldöttség, amely a napokban járt Kairóban. A látogatás egybeesett az alkotmányról rendezett népszavazással is.

A megbeszéléseken szerzett benyomásait összegezve Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, jelenleg EP-képviselő azt mondta, nem látszik a veszélye annak, hogy katonai diktatúra formálódna. Az alkotmánymódosítás sem ebbe az irányba mutat, hiszen a hadsereg eleve vonakodva vette át a hatalmat. A tárgyalópartnerek egyöntetűen úgy vélték, hogy a vezérkar a politikából kivonul, de a gazdaságból valószínűleg nem, mert a hadsereg tetemes befektetésekkel, széles körű üzleti érdekeltségekkel rendelkezik, amelyek eddig Hoszni Mubarak bukott elnökhöz és az egyiptomi oligarchiához kötődtek, de ezek a szálak most megszakadtak.

Ami a szélesebb nemzetközi összefüggéseket illeti, az egyiptomi politikai tényezők egyértelművé tették, hogy nem kérdőjelezik meg az Izraellel kötött békeszerződést, egyben kifejtették, hogy az arab világon végigsöprő felkeléssorozat hatással lesz az izraeli-palesztin békefolyamatra.  – Látogatásunk idején kezdődött el a szövetségesek akciója a líbiai légtérzár érvényesítésére, amit tárgyalópartnereink támogatásukról biztosítottak – mondja Bokros, hozzátéve, hogy a közvélemény is megértette, hogy nem nyugati beavatkozásról van. Azzal együtt, hogy Líbiában másfélmillió egyiptomi dolgozott, s ők most hazatérnek, mert  elvesztették állásukat. A turizmusból hatmillió ember élt Egyiptomban, de az iparág leállt. A 82 millió egyiptomi negyven százaléka kevesebb, mint nap két dollárból próbálja fenntartani magát, nyilvánvaló tehát, hogy az egyiptomi átalakulás jövője attól függ, sikerül-e a gazdaságot talpra állítani. Ennek előfeltétele azonban, hogy olyan demokratikus, jogállami keretek alakuljanak ki, amelyek meggyőzik mind a külföldi, mind a hazai befektetőket. A politikai erők, a vallási vezetők jelenleg megbékélésre, együttműködésre, toleranciára szólítanak fel Egyiptomban, azaz Bokros szerint a forradalom bársonyos szakasza még tart.

Óvatosan nyilatkoztak ugyanakkor a pártok az általuk kívánatosnak politikai modellről, hogy például a nemzetközi szakértők által emlegetett török vagy indonéz utat elfogadhatónak tartják-e, de még az Muzulmán Testvériség is kész a demokratikus játékszabályok betartására, elutasítja például az iráni berendezkedést, de ragaszkodik az iszlám kultúra meghatározó jellegének kidomborításához. Mindeközben a kopt pápa a vallási kisebbségek helyzetének javulásában bízik.

Az egyiptomiak partnert látnak az unióban, amely piacai jobb megnyitásával adhatna segítséget, vagy szabadkereskedelmi megállapodások tető alá hozásával, de – de szögezi le Bokros - elutasítják a demokratikus kioktatást azon európai kormányok részéről, amelyek mindeddig támogatták a diktatórikus rezsimeket.