A bohócokat pont az agresszió csillapítására tervezik bevetni, a francia és a német rendőrök azonban veszélyforrást látnak bennük. Sőt, fenyegetésnek tekintik, ha a mókamesterek vízipisztollyal fröcskölnek vagy ugrálni kezdenek. A jövő hétvégi strasbourgi NATO-csúcs ellen több napos tüntetés-sorozatot szervező civil szervezetek szerint a hatóságok a kezdetektől megfélemlítő erődemonstrációval próbálják az emberek kedvét elvenni attól, hogy éljenek a szabad véleménynyilvánítás és a gyülekezés alkotmányos jogával.

- Saját rendezőgárdánk kíséri a majd az utcai demonstrációkat. Mindent elkövetünk a rendzavarók és provokátorok kiszűrésére, de száz százalékig nem tudjuk szavatolni, hogy ne ismétlődjenek meg a 2007 júniusi rostocki események – mondta tegnap Berlinben külföldi újságírók előtt Monty Schädel, a Német Béketársaság ügyvezetője.

A két évvel ezelőtti heiligendammi G8-as csúcs mentén Rostockban súlyos összecsapások törtek ki a karhatalom és a tüntetők között. Schädel szerint ezért a felelősség a rendőrséget terheli, nekik kellett volna kiszúrniuk a tüntetők között kövekkel megrakott bevásárlókocsikkal elvegyülő személyeket.

Baden-Württemberg tartomány rendőrfőnöke most mindenesetre megüzente a baloldali autonómoknak, jól „megdolgozzák őket”, ha a hírhedt Fekete Blokk tagjai balhézni próbálnak. Schädel szerint ez legalább annyira megengedhetetlen provokáció egy magas rangú német rendőr részéről, mint az, hogy a hatóságok „szelektálni” kívánják, kit hova engednek be.

Reiner Braun, a Nemzetközi Ügyvédek az Atomfegyverek Ellen (IALANA) szóvivője azt mondta: az ellentüntetésekkel az afganisztáni háború elutasítása mellett azt akarják tudatosítani a közvéleményben, hogy a NATO-ból elég volt hatvan év. A jubileumi csúcs biztonságára elköltendő 110 millió euróból pedig fel lehetne számolni a maláriát a világban.

Anna Luczak ügyvéd a demokrácia megcsúfolásának nevezte, hogy a schengeni határőrizet felfüggesztése ürügyén a hatóságok erőteljesen korlátozni próbálják az EU- s polgárok szabad mozgását. A francia és a német hatóságok hozzáállásában annyi különbség fedezhető fel, hogy a Rajnától keletre kicsit óvatosabban bánnak a gyülekezési jog korlátozásával. Braun szerint a represszív francia felfogást jól jellemzi, hogy a hatóságok Strasbourgban nem akarnak látni a házakra kitűzött szivárványos, békemozgalmi PACE zászlókat sem.