Bloomberg: Moszkva jelenti a legnagyobb fenyegetést a világgazdaságra
"Az orosz-ukrán válság maximális veszélyt jelent, mivel egy szuverén állam igyekszik befolyását növelni káosz keltésével és a katonai erővel való fenyegetéssel. Ez hatással lehet azokra az általános elképzelésekre, hogy milyen fejlődési szinten áll a világ és milyen kockázatok fenyegetik" - véli Michael Simonsen, a Nordea Bank részvénykereskedési osztályának vezetője.
A megkérdezett befektetők 51 százaléka úgy ítéli meg, hogy Oroszországot jobban sújtja az olajárak esése, mint más államokat. A válaszadó 21 százaléka Venezuelát, 12 százaléka Szaúd-Arábiát, 6 százaléka pedig Iránt látja leginkább veszélyeztetettnek.
Az olcsó kőolaj legnagyobb nyertese a befektetők 31 százaléka szerint az Egyesült Államok, 18 százalék szerint Kína, 15 százalék szerint pedig Japán. Európa és India egyaránt 11-11 százalékot kapott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét végén közölte, hogy módosíthatják a jövő évi költségvetést, ha az olajárak tovább esnek. A kiadási oldalt azonban úgy korrigálják, hogy a szociális kiadásokhoz nem nyúlnak hozzá.
Az olajárak négyéves mélységbe süllyedtek a múlt héten a keresletet meghaladó kínálat következményeként. Számos elemző biztos abban, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) nem fogja csökkenteni a kitermelési kvótát november 27-i bécsi ülésén. Ebben az esetben a kőolaj hordónkénti (159 liter) ára akár 65 dollárra is süllyedhet januárra - figyelmeztettek az egyik legnagyobb globális pénzügyi szolgáltató csoport, a JP Morgan elemzői.
Az északi-tengeri Brent könnyűolaj januári szállításra hordónként 78,38 dollárba került hétfő délután, 1 dollár 1 centtel, 1,28 százalékkal csökkent az ára az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében. Ugyanekkor a New York-i árupiacon a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára decemberi szállításra hordónként (159 liter) 1,19 százalékkal 74,92 dollárra süllyedt, 90 centtel vált olcsóbbá.