Kurmanbek Bakijev szerdán biskeki sajtóértekezletén kijelentette, hogy az utóbbi három év során számtalan alkalommal igyekeztek a nyugati partnerek számára világossá tenni Kirgizisztán álláspontját. "Mindenkinek elmondtam, hogy változtak az idők, mások az árak, a köztársaság súlyos pénzügyi helyzetbe került, de - mondhatni - nem foglalkoztak velünk" - panaszkodott Bakijev, aki hangsúlyozta, hogy a kirgiz főváros, Biskek közelében fekvő Manasz nemzetközi repülőterén létesített amerikai támaszpont bezárásáról hozott döntés nem volt átgondolatlan, hanem éveken át érett.

Az Egyesült Államok évi 17,4 millió dollárt fizet a légi támaszpont használatáért, de a teljes amerikai segítség értéke 150 millió dollárra rúg. Bakijev értésre adta, hogy évi 150 millió dolláros bérleti díj ellenében az Egyesült Államok továbbra is használhatná Manaszt.

A kirgiz államfő február 3-án moszkvai látogatása során jelentette be, hogy szándékában áll bezárni az amerikai bázist. Oroszország, amely régóta szorgalmazza ezt a döntést, tagadja, hogy nyomást gyakorolt volna a kirgiz kormányra. Az Egyesült Államok közölte, hogy mindeddig nem kapott semmilyen hivatalos értesítést Kirgizisztántól a bérleti szerződés felmondásáról.

A középkori kirgiz eposz hőséről elnevezett Manasz támaszpont nagyon fontos az Egyesült Államok és néhány más NATO-tagállam Afganisztánban szolgáló alakulatainak ellátásához. A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után hozták létre az afganisztáni hadművelet előkészítése jegyében. Jelenleg az amerikai légierő mintegy ezer katonája állomásozik Manaszon.