Romániában lépésről lépésre, bírósági úton számolják fel az ezredfordulón politikai alkuk eredményeként kivívott kisebbségi jogokat. A legfrissebb példa erre a Legfelsőbb Bíróság márciusi döntése, amely gyakorlatilag felülírja a kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó törvényi előírásokat.

Az ügyre a szabad véleménynyilvánításért küzdő Active Watch jogvédő szervezet hívta fel a figyelmet. A székelyföldi Köröspatak község pályázatot írt ki a jegyzői tisztségre, és a követelmények között feltüntette a magyar nyelv ismeretét is. Az egyik jelentkező megóvta a kiírást a Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), amely azonban elutasította a kérelmét, arra hivatkozva, hogy a jegyzőnek közvetlen kapcsolatot kell fenntartania a település lakóival, akik 98 százalékban magyar ajkúak.

Az elégedetlen panaszos ezután bírósághoz fordult, amely megsemmisítette a Diszkriminációellenes Tanács döntését. Az ítélet indoklása szerint „az a tény, hogy a jegyző közvetlen kapcsolatba lép a község magyar etnikumú polgáraival, önmagában nem indokolhatja a magyar nyelvismeret megkövetelését egy olyan országban, ahol az állampolgárok és a hatóságok közötti kapcsolattartás az alkotmány 13. cikkelye szerint az állam hivatalos nyelvén, azaz románul zajlik”.

Az Active Watch értékelése szerint a döntés felülírja a közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásait, akárcsak a Románia által 2007-ben ratifikált Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját.

– Az utóbbi időszakban a bíróságok a zászlók ügyében vagy a kisebbségi nyelvhasználat kérdésében rendszerint ferdén értelmezik a törvényt. Az ítéletek nem egyszer kimondottan magyarellenesek – válaszolta Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Népszabadság kérdésére, hogy egyetért-e a jogvédők megállapításával. Állítása alátámasztására a borszéki polgármesteri hivatal esetét hozta fel. A bíróság elrendelte a Hargita megyei település önkormányzata által támogatott magyar nyelvű helyi lap lefordítását román nyelvre, arra hivatkozva, hogy az újságban közölt írások közérdekű információnak minősülnek, amit az állam nyelvén is publikálni kell.

– Ez olyan kötelezettséget ró az önkormányzatra, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a magyar nyelvű újság fenntartását. Pedig a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája előírja a kisebbségi nyelvén készült kiadványok támogatását – mutatott rá Asztalos.

A román jogrend nem ismeri el a precedenst: a bíróságok ítéletei nem számítanak jogforrásnak, csakis a felekre nézve kötelezőek. Azonban Asztalos szerint a helyzet nem ennyire egyszerű. Amikor ugyanis egy újabb laptámogatási beadvány került terítékre, a CNCD tagjainak többsége a bíróság korábbi ítéletéhez igazította saját álláspontját. Magyarán a törvény nem változott, viszont a tanács gyakorlata, a jogalkalmazás módja igen. – Romániát hiába nevezik etalonnak a kisebbségi jogokat illetően. Papíron talán így van, de a gyakorlatban egy csőd – mutatott rá a CNCD elnöke.