Bevásárlólista ideológiai háttérrel
Az amerikai elnök szerint mindehhez az kell, hogy visszatérjenek a munkahelyek az országba; hogy az emberek mindehhez megfelelő képesítést szerezzenek, és hogy ezek az állások megfelelő életszínvonalat biztosítsanak. Az elnöknek az alkotmányban előírt kötelessége, hogy a Kongresszust minden évben tájékoztassa az „unió állapotáról”. Az utóbbi évtizedekben kialakult szokás szerint ez személyesen elmondott beszéd, amelyet ráadásul a televízió is közvetít. Így néhány héttel a beiktatási beszéd után az újraválasztott elnök ismét lehetőséget kapott, hogy nagy nyilvánosság előtt fejtse ki álláspontját és terveit a következő négy évre.
A körülbelül egyórás beszéd Obama január 21-i felszólalásának kiterjesztése, kifejtése volt. Mint azt Allan Lichtman, a washingtoni American University történészprofesszora külföldi tudósítók előtt elmondta: míg a beiktatási beszéd ideológiáról, vízióról szól, addig az évértékelő beszéd általában unalmas. Utóbbi ugyanis konkrét javaslatokat szokott tartalmazni, és ezekből nagyon sokat bele kell préselni. llyenkor az egész washingtoni politikai elit azért lobbizik a szövegíróknál, hogy az általuk támogatott ötletekről is szót ejtsen az elnök. Végül olyan lesz, mint egy bevásárlólista – mondta az elnöki intézményt kutató professzor a washingtoni sajtóközpontban a beszélgetésen, amelybe lapunk online kapcsolódott be.
Obama beszéde valóban hosszú lista lett. A következő három évben 25 százalékkal megemelné a minimálbért, óránként 9 dollárra. Átképzési, oktatási programokat jelentett be. Minden gyermek számára elérhetővé akarja tenni a későbbi sikereket megalapozó jó minőségű óvodát, iskolai előkészítőt. Egymilliárd dollárból tizenöt intézetet hoz létre, amely ipari technológiákat kutat majd. Megszüntetné a választási rendszer azon visszásságait, amelyek miatt most novemberben hatalmas sorok alakultak ki a szavazóhelyiségek előtt, és amelyek miatt szerinte a demokraták vesztettek voksokat. Támogatásáról biztosított egy korábbi, a globális felmelegedést okozó gázok visszaszorítását célzó javaslatot, amelynek alapja a széndioxid-kvóták kereskedelme. Külpolitikáról nem sok szó esett, de közölte, hogy 2014-ig 34 ezer amerikai katona tér haza Afganisztánból.
Obama felszólította a kongresszust, hogy tegyen lépéseket az illegális bevándorlók helyzetének rendezésére és foglalkozzon a klímaváltozás kérdésével. Együttműködést sürgetett a demokraták és a képviselőházban többséggel rendelkező republikánusok között a költségvetési tárgyalások és a fegyvertartás szigorítása kérdésében is. A teremben számos olyan vendég ült, akinek hozzátartozója fegyveres erőszak áldozata lett, vagy maga élt túl egy ámokfutást. A beszédnek minden elemző szerint a legszenvedélyesebb és leghatározottabb részében az elnök rájuk mutatott, úgy mondta: „Ők mind megérdemlik, hogy a kongresszus szavazzon a kérdésről!”
A hosszú listából kirajzolódott azonban egy egységes kép, amelyet maga Obama is megfogalmazott. Ez pedig az volt, hogy az országnak nem minden problémájára a megszorítás, a költségcsökkentés a megoldás. Hogy a szövetségi kormánynak nem kell mindent megoldani polgárai helyett, de igenis van szerepe a gazdaság élénkítésében, a munkahelyteremtésben és az esélyegyenlőség biztosításában. Obama közölte: nem nagyobb kormányt akar, csak „okosabbat”. Úgy véli, hogy javaslatai nem kerülnének pluszpénzbe a költségvetésnek.
A republikánus pártnak a beszédre adott válaszát Marco Rubio mondta el. A 41 éves floridai szenátor – kubai bevándorlók gyermeke – a párt egyik reménysége és a spanyol ajkú szavazók felé nyitásának szimbóluma. Rubio pártja nevében elutasította Obama terveit. Szerinte az elnöknek „gyakorlatilag minden problémára az a megoldása, hogy Washington vessen ki magasabb adókat, vegyen fel több hitelt és költsön több pénzt.” A szenátor szerint Obama programja az állam túlterjeszkedését eredményezné, ami rossz lenne az üzleti szférának, és gátolná a gazdasági növekedést.
