Bevárják Szíria megtámadásával az ENSZ-ellenőröket
Megfenyegette az Egyesült Államokat az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka. Mohamed Ali Dzsafari tábornok kijelentette: Izrael elpusztításához vezethet, ha az USA támadást indít Szíria ellen, Washington számára pedig egy ilyen akció egy második – az elsőnél is „veszélyesebb és halálosabb” – vietnami háborút jelentene. Bassár el-Aszad szíriai elnök is hangoztatta, hogy országa „megvédi magát az agresszióval szemben”, és helyszíni jelentések szerint Damaszkuszban már megkezdődött néhány stratégiai jelentőségű katonai létesítmény kiürítése.
Barack Obama amerikai elnök egy tévéinterjúban – a BBC jelentése szerint óvatosan és kimérten – úgy nyilatkozott, hogy a múlt heti, a feltételezések szerint az Aszad elnökhöz hű egységek által elkövetett vegyifegyver-támadást nem lehet válasz nélkül hagyni, ám döntést még nem hozott. Obama munkatársai később készültek tájékoztatni a Kongresszust a szíriai helyzetről.
Visszakozni kényszerült a brit miniszterelnök is, bár Londonban olyan hírszerzési adatokat tettek közzé, amelyek szerint „nagyon valószínű”, hogy a kormányerők vetettek be harci gázt. David Cameron, aki a mielőbbi beavatkozás híve, az ellenzéki Munkáspárt és néhány „rebellis” konzervatív képviselő fenntartásai miatt kénytelen volt beleegyezni abba, hogy a döntéssel várják meg az ENSZ Szíriában dolgozó ellenőreinek jelentését. Sőt a Reuters jelentése szerint a londoni parlamentben már elképzelhetetlennek nevezte, hogy Nagy-Britannia csapást mérjen Szíriára, ha azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának túlnyomó többsége ellenzi. Az intervenció kormányzati tervéről csak a jövő héten várható végleges szavazás a Westminsterben. Az olasz miniszterelnök viszont már most egyértelművé tette: hazája nem vesz részt a világszervezet felhatalmazása nélküli hadműveletekben.
A világszervezet szakértői, akiknek meg kell állapítaniuk, valóban használtak-e vegyi fegyvert az arab országban, tegnap egy feltételezett támadás újabb helyszínét keresték fel. Munkájukat várhatóan ma fejezik be és szombaton számolnak be első eredményeikről Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor születik meg a végső következtetéseiket tartalmazó jelentés. Mindenesetre akad olyan feltételezés, hogy a szíriai hadműveletek kezdetét végül a G20 országcsoport jövő heti, szentpétervári csúcstalálkozója utánra halasztják.
A Vöröskereszt a humanitárius válságra figyelmeztet
A tárgyalásos megoldást szorgalmazta római tárgyalásain II. Abdalláh jordániai király és Ferenc pápa. A Nemzetközi Vöröskereszt képviselője pedig arra figyelmeztetett, hogy Szíriában nincs elegendő víz és élelmiszer, Damaszkuszban emberek halnak meg, mert kevés a gyógyszer és az orvos. Oroszország a diplomáciai csaták mellett – úgy tűnik – katonai manőverekkel is igyekszik akadályozni a tervezett támadást: két újabb hajót, egy rakétacirkálót és egy tengeralattjáró-elhárítót vezényelt a Földközi-tengerre. Vezérkari források az Interfax hírügynökséget arról tájékoztatták, hogy „az ismert helyzet” miatt vált szükségessé a lépés, a RIA Novosztyinak viszont a haditengerészetnél a térségben állomásozó orosz flottaegység összetételének tervezett frissítéséről beszéltek. Elemzők az intézkedést amolyan „hadihajó-diplomáciának” tartják. Szerintük Oroszország nem fog aktívan beavatkozni a konfliktusba. Igaz, hajói segíthetnek a szír kormányerőknek a rakétaindítások mielőbbi észlelésében és a radarok, navigációs rendszerek zavarásában.
Nem küldtek az amerikaiak gázálarcokat
Az amerikai kormány az augusztus 21-i szíriai vegyi támadást megelőzően több mint egy éven át elutasította az arra vonatkozó kéréseket, hogy a szíriai ellenzék által ellenőrzött területekre szállítson gázmaszkokat és más vegyvédelmi felszerelést – közölte csütörtökön a The Daily Beast internetes hírmagazin nyomán az MTI. A magazin szerint a szíriai ellenzék által ellenőrzött területekről érkező kérésekre vagy semmilyen, vagy csak elutasító válasz érkezett Washingtonból. Homsz tartományból például júniusban előre jelezték a felkelők az amerikai külügyminisztériumnak, hogy az Aszad-rezsim erői vegyi támadásra készülnek. A tárca azonban sem akkor, sem pedig később, még a két héttel később végrehajtott csapás után sem reagált. A kormányerők állítólagos múlt heti, Damaszkusz közelében végrehajtott gáztámadása nyomán még sürgetőbbé vált a vegyvédelmi felszerelések iránti igény, egyúttal pedig tovább nőtt az Egyesült Államokkal kapcsolatos csalódottság a felkelők körében.
A francia kormány harcias, a közvélemény megosztott
A damaszkuszi vegyi mészárlás nem maradhat válasz nélkül. Franciaország kész azok megbüntetésére, akik meghozták a becstelen döntést ártatlanok elgázosításáról – mondta a minap Francois Hollande államfő, a francia nagykövetek párizsi értekezlete alkalmából. Laurent Fabius külügyminiszter szerint erővel kell válaszolni, de arányosan. A francia közvélemény mindenesetre nem feltétlenül osztja a kormányálláspontot, amelyből az derül ki: az Egyesült Államok a britek mellett a franciákra számíthat elsősorban nyugat-európai NATO-szövetségesei közül a Szíria ellen tervezett akció során. Az Ifop intézet a Le Figaro napilap számára készült, és szerdán közölt közvéleménykutatásából az derül ki: a franciák 59 százaléka nem támogatja országa részvételét ebben, 41 százalékos kisebbség van csak mellette. A balközép szimpatizánsok inkább egyetértenek az intervencióval (54:46 arányban), míg a jobbközép ellenzéki párt, az UMP (Népi Mozgalom Uniója) támogatói inkább ellenzik (60:40). Fokozottan igaz ez a szélsőjobboldali Nemzeti Front híveire, akik 81:19 arányban kimaradnának a katonai intervencióból.
Az emberjogi szemlélettel áthatott, és a Le Monde feltűnően harcias vezércikkeiből is kiolvasható balközép álláspont első nagy próbája nem is a szíriai hadszíntéren lehet, hanem a párizsi parlamentben, mégpedig jövő szerdán. Az ellenzék magyarázatot vár, kétségek gyötrik, ismert politikusaik, Francois Fillon és Dominique de Villepin volt kormányfők pedig óvatosságra szólítottak fel. – Hollande elnök és partnereink eltökéltsége dicséretes, de mit is akarunk valójában? Büntetni? Ez nem egy hadsereg feladata, hanem egy nemzetközi bíróságé. Könnyíteni a lelkiismeretünkön? Cinikus lenne ezt annak kockázatával megtenni, hogy tovább rontunk a civilek helyzetén. Leváltani a rendszert? Erről nem a mi dolgunk dönteni, és annál is kevésbé az, hogy nincsen hiteles alternatíva - írta a Le Figaro hasábjain megjelent véleménycikkében Villepin, aki szerint „a Nyugat Közel-Kelet-stratégiája az erőszak illúzióján alapuló zsákutca, amit mindig is elutasítottam”.
