Betonbarikádok mögött ünnepel az új hatalom
Szabad parlamenti választások, az országot harminc éven át uraló elnök, Hoszni Mubarak a törvény előtt – Egyiptomban mégis sokan érzik úgy, hogy az egy évvel ezelőtt, 2011. január 25-én kitört forradalom nem hozott lényegi változást a megdöntött rezsim fémjelezte időszakhoz képest. Az ellenzék azt követeli, hogy a hadsereg vonuljon ki a hatalomból, és mostanáig véres összetűzésekbe torkolló demonstrációkon tiltakozik a Mubarak régi emberének tartott Mohamed Husszein Tantávi tábornagy vezetésével működő Legfelső Katonai Tanács (SCAF) ellen.
A forradalom központi helyszínére, a kairói Tahrír térre ma tízezreket várnak, de a demonstrációra a hatalom is gőzerővel készül: szerte a téren betonbarikádok tornyosulnak, hogy amennyire csak lehet, a hatóságok kordában tudják tartani a felvonuló tömeget. A még több reformért tüntetőkön kívül már délelőtt kint voltak a nemrég zárult parlamenti választásokon győztes iszlamista pártok hívei is: a konzervatívok kétharmados többséggel vették a hónapokon át tartott megméretést, és a színfalak mögött állítólag késhegyig menő tárgyalásokat folytatnak a hadsereggel a valódi hatalom átadásáról. (Egyiptomban sokan félnek attól is, hogy az iszlamisták hatalomra kerülésével a szabadságkorlátozások kora köszönt be.) Kedd este már több ezer ember ment ki ünnepelni a térre, hozzájuk szerda reggel óta egyre többen csatlakoznak. Helyszíni riportok szerint a megemlékezés eddig inkább egy bulira, semmint politikai demonstrációra emlékeztet.
A forradalmat persze minden csoport magának követeli: elindítója, az ifjúsági mozgalom éppúgy, mint a vezető iszlamista erő, a Muszlim Testvériség, amelynek politikai szárnya, a Szabadság és Igazság Párt 235 képviselői helyet szerzett a 498-ból a parlamentben, de jelentkezett a forradalom szerzői jogának a tulajdonosaként maga a SCAF is, amely Mubarak februári lemondása után ragadta kézbe a hatalmat a nyolcvanmilliós országban.
Az évforduló előestéjén egyébként maga Tantávi jelentette be, hogy enyhítenek az 1967-ben bevezetett rendkívüli állapoton és az azt kísérő szigorú intézkedéseken, amelyek keretében a hadsereg Mubarak bukása óta is gyakorlatilag bárkit bűnözőnek nyilváníthat, aki nem tetszik neki. Főleg a SCAF ellen fellépő tüntetőket, akiket hivatalosan fosztogatónak bélyegeznek. Tantávi mondta is, hogy rájuk az enyhítés nem vonatkozik, így bejelentésének az ellenzéket vajmi kevéssé sikerült meghatnia. Kedd este a Tahrír téren sátortábort verők közül valaki a Reutersnek azt mondja, „a hadsereg gyilkol minket, és én nem félek ezt kimondani. Elvágták a forradalom hangját, de ezt a forradalmat nem lehet elhallgattatni”. Amíg azonban a téren egy-egy csoport a „Le a katonai hatalommal!” és a „Forradalom a győzelemig, forradalom minden egyiptomi utcán!” szlogent skandálja, mások már inkább békülnének. „Akárhogy is, de a SCAF mindenféleképpen távozik a hatalomból. Az biztos, hogy a forradalom még nem teljesedett ki, de ez ne jelentse azt, hogy a hétköznapi élet se folyhasson a maga medrében tovább” – véli egy másik tüntető.
Az új egyiptomi parlament mindenesetre hétfőn már megtartotta alakuló ülését. Ez a Mubarak-rezsim áldozatai előtti főhajtás jegyében, egyperces néma csenddel kezdődött. Maga az exállamfő tagadja az ellene felhozott vádakat, hogy a forradalom kitörése után ártalmatlan civilek lemészárlására adott utasítást. Az egyiptomi és a világsajtóban is szélesvásznon közvetített perében a kairói ügyészség nemrég halált kért rá.
