Betilthatják a német szélsőjobbot
Ezúttal jóval óvatosabban járnának el, mint 2003-ban, amikor a szövetségi kormány beadványa elakadt az alkotmánybíróságon. A karlsruhei taláros testület azzal érvelt, hogy a bizonyítékul csatolt tanúvallomások elsöprő többsége a német alkotmányvédelem beépített embereitől származott, így nem nyert bizonyítást, hogy a párt valóban veszélyezteti-e a német alkotmányt. Az elutasítás után az NPD ünnepelt, a demokratikus pártok pedig csúfos kudarcot vallottak - ezt a helyzetet szeretnék most mindenképpen elkerülni.
A berlini szövetségi kormány - különösen Hans-Peter Friedrich belügyminiszter és Angela Merkel kancellár - egyelőre szkeptikus az új eljárással kapcsolatban. Az ellenzők egy része úgy véli, jobb egy demokratikus kontroll alatt működő szélsőséges párt, mint egy illegalitásban levő, ellenőrizhetetlen szervezet. - A legjobb megoldás az lenne, ha az NPD be sem jutna a parlamentbe, de ha már ez megtörtént, akkor valahogy együtt kell élni velük, elvégre őket is demokratikusan választották meg - mondta lapunknak Andreas Kunze-Gubsch, a CDU szászországi parlamenti frakciójának szóvivője. Szászország a két német tartomány egyike, ahol évek óta stabil parlamenti erő az NPD frakciója. Igaz ugyan, hogy a legkisebb, de alig maradnak le a zöldek mögött.
Nyáron jókora botrányt okoztak, amikor megszokott öltönyüktől-kosztümüktől hirtelen megszabadulva a neonácik körében kedvelt Thor ruhákban sokkolták a képviselőket a parlamentben. A házelnök azonban nem jött zavarba, a teljes frakciót azonnal kivezettette. Ám ami a betiltást illeti, Kunze-Gubsch és a CDU óvatos álláspontot képvisel: attól tartanak, hogy ha a kezdeményezés ismét kudarcot vall, annak jóval súlyosabb következményei lennének, mint ha minden maradna a régiben. A választók ugyanis azt a következtetést vonnák le: íme, a legfőbb bírói testület is úgy találta, hogy ez a párt teljesen normális, demokratikus és választható erő.
Nincs együtt sörözgetés a kirekesztőkkel
Ráadásul maga a betiltási eljárás is túlságosan ráirányítaná a figyelmet egy olyan pártra, amelynek össznémet politikai jelenléte nem olyan jelentős. - A német média és mi magunk sem tudjuk pontosan, hogy mi a jó módszer: agyonhallgatni az NPD tüntetéseit, vagy reagálni rá, ellentüntetéseket szervezni, ám ezzel felhívni rá a figyelmet? - veti fel a dilemmát a szóvivő.
Ami a szász parlamentben zajló munkát illeti, nincsen semmilyen együttműködés a szélsőjobboldallal. A CDU ügyel rá, hogy saját kezdeményezéseire ne hívja meg őket, és az NPD javaslatait a plénumon az ellenzékkel (a szociáldemokratákkal, a zöldekkel, sőt az amúgy legkevésbé kedvelt Baloldallal) együtt szavazzák le, hogy ezzel is jelezzék: egységfront jött létre a szélsőjobbal szemben. Nincs közös kávézás a büfében vagy sörözés az ülések után, de erre a CDU-képviselők részéről nem is támadna igény, hiszen saját választókerületükben rendszeresen „kapnak” a szélsőjobboldaltól.
Kunze-Gubsch szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy kik és miért szavaznak Szászországban az NPD-re, de annyi biztosan állítható: a mai NPD-s politikusok a korábbiaknál jóval képzettebbek, mesterien bánnak a szavakkal, és képesek a választók napi gondjaira reagálni. Olyan egyszerű megoldásokat ajánlgatnak bonyolult problémákra, amelyek aztán a kocsmai beszélgetéseken rendre újra fel-felbukkannak. Tehát nemcsak jogi szempontból, hanem politikailag is kihívás elé állítják a többi párt képviselőjét: nekik is meg kell tanulniuk jobban, közérthetőbben, ám egyszersmint demokratikusan érvelni.
Sabine Friedel, az ellenzéki SPD szászországi belügyi szakértője szerint ennél többre van szükség: mint lapunknak megerősítette, az NPD betiltásának a feltételei adottak, már csak a politikai akaratra van szükség. Itt azonban a CDU-s belügyminisztereknek is színt kell vallaniuk, és persze meg kell tenniük a szükséges lépéseket. A szociáldemokraták egyértelműen kiállnak az NPD betiltása mögött, Klaus Wowereit berlini főpolgármester szerint az országnak példát kell mutatnia: egy olyan szervezetnek, amely gyűlölködő, idegenellenes és antiszemita, valamint kapcsolatban áll erőszakos csoportokkal, nincs helye egy demokratikus pártrendszerben.
Kétélű fegyver a betiltás - figyelmeztet a szakértő
Mindez nem egyszerű folyamat – figyelmeztetett lapunknak nyilatkozva Emanuel Richter. Az Aacheni Egyetem professzora szerint nagyon jól alá kell támasztani az indítványt, hogy azt az alkotmánybíróság minősített többséggel – 75 százalékkal – elfogadja. Az NPD ezek után még a strasbourgi emberjogi bírósághoz is fordulhat: a testület mérlegelheti, hogy valóban olyan nagy és jelentős szervezetről van-e szó, amely fenyegetheti a német demokráciát? Az NPD nyugat-európai összehasonlításban kifejezetten gyengének számít, és ha a strasbourgi bíróság felmenti őket, az jelzés lehet a társadalomnak: nincs is velük semmi baj!
Ahhoz egyébként, hogy egy pártot betilthassanak, a német alkotmány két paragrafusát kell megsértenie: egyrészt bizonyítani kell, hogy nincs belső pártdemokrácia, autoriter és centralista a vezetése (ez könnyen menne), illetve azt, hogy veszélyt jelentenek a demokratikus berendezkedésre (ezt már nehezebb bizonyítani). Richter szerint az NPD betiltásának vitathatatlan előnyei is lennének: nem kaphatnának több állami támogatást, és így nem tudnák rendkívül káros propagandamunkájukat végezni. – Iskolákba járnak felvilágosító előadásokat tartani, elképesztő CD-lemezeket osztogatnak, amelyeken a párt szlogenjeit üvöltözik. Mindezt a német adófizetők pénzéből teszik – emlékeztet Richter professzor.
Az NPD betiltása azután került ismét ez előtérbe, hogy tavaly fény derült az úgynevezett Neonáci Underground (NSU) gyilkosságsorozatára: a trió 2000 és 2007 között tizenegy emberrel végzett, köztük török és görög bevándorlókkal és egy német rendőrnővel. Az NPD tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna velük, de a szakértők nem zárják ki, hogy informális kapcsolat volt a párt és a gyilkosok között.
