Werner Faymann hozzátette, mindenekelőtt meg kell vizsgálni, vajon törvényi szabályozás vagy „több felvilágosító munka” szolgálja-e jobban a nők érdekeit. Franciaország, Belgium és más európai országok után a múlt héten Ausztriába is begyűrűzött a szem kivételével az egész arcot és a testet elfedő muszlim női viseletről szóló vita.

Christine Marek, az Osztrák Néppárt (ÖVP) bécsi szervezetének elnöke szorgalmazta, tiltsák meg a burka viseletét nyilvános helyeken. A jobboldali politikusnő egyrészt ellentétesnek tartja a burkát a nemek közti egyenlőség elvével, másrészt azzal érvel, hogy veszélyes burkában autót vezetni. Felvetette, hogy bíróságokon, közintézményekben, bankokban, de tömegközlekedési eszközökön is legyen tilos burkát hordani. Gabriele Heinisch-Hosek nőügyi miniszter szintén a nőket hátrányosan megkülönböztetőnek tartja a burkát, mert korlátozza a nőket az élet egyes területein, így a munkavállalásban. A miniszter széleskörű párbeszédet javasolt. Heinisch-Hosek tavaly decemberben még úgy nyilatkozott: véleménye szerint nem jelent gondot Ausztriában a burkaviselés. Ha többen hordanák, el kellene gondolkozni a tilalmon - tette hozzá akkor.

Az ausztriai iszlám közösség szóvivője visszautasította az egész testet fedő fátyol betiltását, s magát a tiltásról szóló vitát is értelmetlennek tartja. Ausztriában ez nem téma, hiszen soha senkit nem lehetett még burkában látni - hangsúlyozta Carla Amina Baghajati. A szóvivő úgy látja, a tiltásnak amúgy is a kívánt hatással ellentétes következménye lenne, nem szolgálná automatikusan a nők védelmét. Sokkal inkább azt az előítéletes képet erősítené, amely az elnyomott, férjük irányítása alatt álló muzulmán nőkről él a társadalomban. – Arra senki sem gondol, hogy a nők önként is választhatják ezt a ruházatot – mondta.

Josef Pröll alkancellár, az ÖVP elnöke szintén a széleskörű párbeszéd szükségességét hangsúlyozta, de ezt a burkán túl más kérdésekre is kiterjesztené. A fátyolviselés már korábban is vitákra adott okot Ausztriában. 2008-ban egy terrorista tevékenységgel gyanúsított nő elfátyolozott arccal jelent meg a bíróság előtt. Miután kiutasították a teremből, és távollétében ítéletet hoztak, ügyvédje az emberi jogokra hivatkozva kérte az ítélet megsemmisítését. A legfelsőbb bíróság végül leszögezte, hogy a törvényszék előtti fátyolviselés nem indokolható vallási okokkal.