Besúgók vannak az Orbán-kormányban, és engem támadnak? - kérdi Lendvai
A mértékadó francia liberális újság a Pester Lloyd német nyelvű magyar internetes oldalt idézve úgy véli, hogy a Fideszhez közeli hetilapban megjelent írás - amely "a kommunista rezsim titkosszolgálatai önkéntes informátorának" nevezi Lendvait - valójában válasz a Kelet-Európa egyik legkiválóbb szakértőjeként és a hazájáról megjelent alapművek szerzőjeként elismert ausztriai publicista németül megjelent legújabb könyvére.
A rendszerváltás utáni Magyarországról Mein verspieltes Land (Eljátszott országom) címmel megjelent munkájában a Le Monde szerint Paul Lendvai őszinte képet fest az előző szocialista és liberális kormányzat korrupciójáról és hozzá nem értéséről, de nem kíméli a konzervatívokat sem. Az Orbán Viktorról szóló fejezetben leírja, hogy az áprilisban kétharmados többséggel miniszterelnökké választott politikus hogyan koncentrál maga köré a demokratikus Európában példa nélküli hatalmat - hangsúlyozza a Le Monde.
"Kollaboránsnak akarnak beállítani, miközben éveken át fekete listán voltam" - mondta Lendvai a lap bécsi tudósítójának. A szerző megemlíti, hogy Lendvai a szociáldemokrata Bruno Kreisky volt osztrák kancellár támogatását élvezte, akinek időnként személyesen kellett intézkednie, hogy Lendvai elkísérhesse a kelet-európai országokban tett látogatásaira.
"Elképesztőnek tartom ezt az ellenem indított kampányt egy olyan kormány részéről, amelyben olyan közismert emberek foglalhatnak helyet, akik az előző rendszer titkosszolgálataival együttműködtek" - idézi a szerző Lendvait.
A Le Monde kitér arra is, hogy Lendvai kötetének megjelenése külföldön is tiltakozást váltott ki magyar szélsőjobboldali erők részéről: a zürichi könyvbemutatót november 9-én "bosszúvágyó tüntetők" zavarták meg, s miután bejelentették, hogy hasonló megmozdulást szerveznek Frankfurtban is, az ottani, november 24-ére tervezett könyvbemutató végül elmaradt. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat pedig közleményt adott ki arról, hogy "Paul Lendvai háborítatlanul folytathatja a Magyar Nemzetet, Magyarországot lejárató kampányát" - tette hozzá a lap.
Lendvaira hivatkozva a Le Monde azt írja, hogy a felfokozott patriotizmust Magyarországon az antiszemitizmus is áthatja.
A lap kitér a Jobbik által a Kossuth Lajos téri Károlyi Mihály szobornál november 16-án tartott tüntetésre, amelynek során a műemlékre a résztvevők egy táblát akasztottak azzal a szöveggel, hogy "Én felelek Trianonért!", később pedig egy kipát tettek a fejére. Pedig Károlyinak semmilyen szerepe nem volt abban, hogy a Trianoni szerződéssel az ország elvesztette területe kétharmadát - jegyzi meg a szerző.
Hozzátette: a szélsőjobboldal azt is elérte, ezúttal egységben a Fidesszel, hogy elmaradjon a Nemzeti Színházban a román nemzeti ünnep alkalmából november 30-ára tervezett megemlékezés, s Alföldi Róbert igazgató a bukaresti hatóságokhoz intézett levelében arra hivatkozva visszakozott, hogy rosszul mérte fel kezdeményezésének a magyarok érzéseire gyakorolt hatását.
A Le Monde arra is emlékeztet, hogy a Nemzeti Színház körüli incidenst a Magyar Állami Operaház szinte teljes vezetőségének távozása előzte meg, miközben az interneten keringő petícióban több neves egyetemi tanár tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete 15 professzorának elbocsátása miatt, akiket a szükséges minősítések hiánya miatt találtak alkalmatlannak. "Az ellenzék mindebben politikai leszámolást lát" - zárta írását a Le Monde.