Berlusconiék otthagyták az olasz kormányt
Szombaton kilépett az olasz kormányból az adócsalás miatt börtönre ítélt exkormányfő, Silvio Berlusconi vezette Szabadság Népe (PdL). A PdL öt minisztere közös közleményben jelezte, hogy lemond a tisztségéről, felbontva ezzel a balközéppel és a centrummal alkotott nagykoalíciót. A távozás közvetlen oka az, hogy Enrico Letta miniszterelnök a kabinet támogatásáról szóló parlamenti bizalmi szavazástól tette függővé a maga sorsát, és lemondással fenyegetett, ha a PdL nem szavaz bizalmat neki. minden döntést befagyasztott. Ezt az ultimátumot szombati nyilatkozata szerint Berlusconi vállalhatatlannak és elfogadhatatlannak tartja.
Letta péntek este, az ENSZ-közgyűlésről hazatérve jelentette be, hogy a jövő hét elején szavazást kér a parlamentben a kormány feltétel nélküli támogatásáról, miután PdL-kabinettagok lemondással fenyegették meg arra az esetre, ha a parlament mentelmi bizottsága az október 4-én esedékes ülésén megfosztja Berlusconit szenátori mandátumától az adócsalási ügy miatt. A jobbközép október 4-re tömegmegmozdulást hirdetett meg Rómában „Mindannyian lemondunk mentelmi jogunkról!” szlogen alatt, eközben viszont a Demokrata Párt vezette koalíció harmadik tagja, a Mario Monti-féle centrum támogatásáról biztosította Lettát, az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) pedig közleményben hangoztatta, hogy ha felbomlik a nagykoalíció, a civil mozgalom kész parlamenti támogatást adni egy esetleges új kormánynak.
Pénteken Angelino Alfano (PdL) belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes még azt mondta, hogy a párt politikusai egyelőre nem mondanak le a miniszteri tisztségükről, szombati nyilatkozta azonban már úgy szól, hogy a döntést a pénteki kormányülés után hozták meg, amelyen Letta ultimátumot adott a PdL-nek: vagy támogatja a koalíciót vagy távozik. Berlusconinak állítólag a Pdl által delegált államtitkárok is felajánlották, hogy készek lemondani. Letta a PdL-miniszterek távozása után azonnal konzultációt kezdett Giorgio Napolitano államfővel a helyzetről.
A távozó Alfano, Nunzia De Girolamo agrárminiszter, Beatrice Lorenzin egészségügyi, Maurizio Lupi közlekedésügyi és Gaetano Quagliariello, az alkotmányos reformokért felelős miniszter hivatalosan még nem nyújtotta be lemondó levelét.
Az éppen öt hónapos Letta-kormányt augusztus elsejétől fenyegette a bukás veszélye, amikor a semmítőszék Berlusconit adócsalásért jogerősen egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Berlusconi azóta többször hangoztatta, hogy ettől függetlenül a PdL támogatja a kormányt. Az események a héten gyorsultak fel: a PdL szenátorai és képviselői szerdán bejelentették, hogy együttesen lemondanak, ha a parlament mentelmi bizottsága az október 4-i ülésén megfosztja Berlusconit mandátumától. A feszültség a pénteki kormányülésen folytatódott: a balközép és a jobbközép vitái miatt nem tudtak megállapodni az általános forgalmi adó emelésének tervezett elhalasztásáról. Az áfa így október elsejétől megemelkedik. A PdL lemondó miniszterei hangoztatták, hogy számukra vállalhatatlanná vált a kormány adó- és igazságügyi politikája. Letta válaszában azt hangoztatta, hogy az áfa a Berlusconival és nem az országgal foglalkozó PdL miatt emelkedett meg, szombaton pedig megvádolta a volt kormányfőt, hogy hatalmasat hazudott az olaszoknak a PdL-miniszterek távozásának az okáról, és a személyes sorsát az ország érdekei elé helyezi. (Megfigyelők a kiszólás kapcsán felhívják a figyelmet, hogy Letta az Olaszországban ritkának számító halkszavú politikusok közé tartozik. és valaminek nagyon el kellett romlania a koalíción belül, hogy ilyen kirohanásra ragadtassa magát.)
Guglielmo Epifani, a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára szerint Berlusconi és pártja célja nem más, mint a politikai káoszteremtés. Elemzők szerint a PdL parlamenti tagjainak lemondása értelmetlen lépés volt, mivel helyükre más PdL-tagok léphettek volna. A miniszterek lemondásának bejelentése viszont egyértelművé tette a kormányválságot. A Corriere della Sera napilap szerint parlamenti bizalmi szavazás esetén nem kizárt, hogy a PdL soraiból egyesek bizalmat adhatnak Lettának, a PD-frakcióból viszont többen ellene szavazhatnának előre hozott választásokat sürgetve.
Napolitano már többször elmondta, hogy nem akarja feloszlatni a márciusban alakult parlamentet. Megoldásnak az tűnik, hogy az államfő ismét Lettát bízza meg egy kormány határozott időre és egy adott célra szóló megalakításával, melyet a Monti vezette centrum és az 5 Csillag Mozgalom (M5S) egy része támogathatna.
