– A történelem hemzseg a karizmatikus kalandoroktól, akiknek vajmi kevés érzékük van a jogállamhoz, de nagyon fejlett érzékük van saját érdekeik érvényesítéséhez, akik a parlament, a bíróságok és az  intézmények megkerülésével szeretnének egyszemélyű hatalmat  kialakítani – írta Eco a L'Espresso című baloldali hetilapban.

Ha a társadalom hagyja, hogy ezek az emberek szabadon cselekedjenek, akkor nincs értelme Berlusconit támadni, hiszen csak a dolgát teszi. A társadalom  többsége elfogadta azt a morális összeférhetetlenséget, hogy egy  médiabirodalom tulajdonosa legyen a kormányfő - állapítja meg.

Az író szerint az olasz társadalom „beteg”, a sajtószabadságot  pedig új törvénytervezet fenyegeti. Ennek életbe lépése esetén  súlyos büntetést kellene fizetniük azoknak a médiumoknak, amelyek  folyamatban lévő igazságügyi eljárásról vagy perről számolnak be. – Az erős demokráciákban nem kell a sajtószabadság védelmére  kelni, mert senki nem akarja azt korlátozni – mutatott rá Eco.

Cikke további részében emlékeztet arra, hogy az olasz fasiszta  állam 1931-ben hűségesküre kötelezte az egyetemi tanárokat. 1200 professzorból csupán 12 tagadta ezt meg, ami miatt el is vesztette  az állását. A többi 1188-nak talán méltányolható oka volt letenni az  esküt, de a nemet mondó 12 megmentette egyeteme becsületét, és  bizonyára az országét is – véli az író, aki szerint ezért kell néha nemet  mondani. Eco saját bevallása  szerint egyébként pesszimista, mert úgy gondolja, hogy írásának nem lesz semmilyen hatása.