Február 26-án Berlinben találkozik egymással John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter - közölte csütörtökön a washingtoni külügyminisztérium. Kerry vasárnap indul kilenc országot érintő nyugat-európai, illetve közel-keleti körútra, amelynek egyik állomása Németország lesz. A találkozó tényét az orosz külügyminisztérium is megerősítette. Az amerikai külügyi tárca közleménye szerint a felek a kétoldalú és nemzetközi ügyek széles skáláját fogják áttekinteni.

Az amerikai diplomácia új vezetőjének kapcsolata nem indult zökkenőmentesen Lavrovval. Az orosz külügyminiszternek hat napjába telt, hogy visszahívja Kerryt, aki február 11-én, néhány órával a harmadik észak-koreai nukleáris kísérleti robbantás után telefonált neki. Igaz, Lavrov akkor éppen afrikai hivatalos úton tartózkodott. A képhez az is hozzátartozik, hogy az orosz külügyminiszter udvariasságból felhívta Kerryt nem sokkal kinevezése után.

A két külügyminiszter február 17-én megállapodott abban, hogy mielőbb sort kerítenek a személyes találkozóra. Korábban pedig abban egyeztek meg, hogy nyitva hagyják a kommunikáció csatornáit. Az Obama-kormányzat 2009-ben újraindította a George W. Bush elnöksége idején elmérgesedett amerikai-orosz kapcsolatokat, aminek a legfontosabb eredménye azt volt, hogy 2010-ben aláírták a START-III egyezményt, valamint biztosították az Afganisztánba vezető északi katonai utánpótlási útvonalak zavartalanságát.

Miután Vlagyimir Putyin tavaly tavasszal visszatért az orosz elnöki posztra, mind gyakoribbakká váltak a hidegháború szellemét idéző presztízscsatározások, a nem egyszer „szemet-szemért" alapon életbe léptetett politikai, jogi és kereskedelmi intézkedések. Orosz részről egyebek között azt nehezményezik, hogy a Magnyitszkij-ügy nyomán Washington utazási tilalommal sújtott több érintett hivatalos személyt, illetve az amerikai törvényhozás az anakronisztikus Jackson-Vanik-féle törvénykiegészítés eltörlése után emberi jogi záradékokkal együtt szavazta meg az amerikai-orosz kereskedelmi törvényt.

Az amerikaiak azzal kapcsolatban hangoztatták elégedetlenségüket, hogy Moszkva felmondta, illetve megnehezítette több nem kormányzati amerikai szervezet oroszországi tevékenységét, megtiltotta, hogy orosz gyerekeket az Egyesült Államokba adjanak örökbe, felfüggesztette az amerikai marhahús importját, és orosz bombázókat küldött Guam közelébe. A kétoldalú feszültséget tovább fokozta, hogy Kerry elődje, Hillary Clinton az Oroszországgal szomszédos országok újbóli "elszovjetesítésével" vádolta meg Moszkvát, amely viszont több ízben is elutasította a Szíria elleni szankciók vagy elítélő nyilatkozatok támogatását az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

A konfliktusok tisztázása mellett Kerry és Lavrov tárgyalásainak feltehetően témája lesz Barack Obama elnök készülő kezdeményezése, hogy a két ország a START-III-ban rögzített szinthez képest további egyharmaddal csökkentse a hadrendben lévő nukleáris robbanótöltetek számát. A nemzetközi témák közül feltehetően a szíriai polgárháború, az észak-koreai és az iráni nukleáris program, valamint az afganisztáni amerikai kivonulás biztosítása szerepel majd vezető helyen.