Merkel a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban ezt azzal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a görög mentőprogram a héten elfogadott újabb, 44 milliárd eurós támogatás révén a dél-európai ország adósságválságának kezdete óta először közvetlenül érezhető terhet jelent a német adófizetőknek. A pénzügyminisztérium számításai szerint a jövő évi költségvetésben 730 millió eurós lyukat üt az újabb görög csomag, amelyről hétfő éjjel állapodott meg az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

A német parlament pénteken megszavazta a mentőprogram folytatását, de a Merkel-kormány az előterjesztést csak ellenzéki támogatással tudta elfogadtatnia a konzervatív-libeárlis koalíció euroszkeptikus szárnyának ellenállása miatt. Berlin részvétele a görög mentőprogramban „német érdek, hiszen valamennyi válságkezelő intézkedés az euróövezet egészére, így Németországra tekintettel történik", vagyis az euróövezeti társországnak juttatott támogatás "egyáltalán nem szolidaritási járulék” - mondta a kancellár. Hangsúlyozta: "Azt teszem, ami Németországnak a legjobb".

Érthető, hogy Németországban sokan kétkedve szemlélik a görögországi folyamatokat, hiszen az athéni vezetés számos vállalása nem teljesült. Ugyanakkor az Antonisz Szamarasz vezette új kormány alatt sok minden megmozdult, csökken például az államháztartási hiány és a munkaköltség, aminek hatására lassan növekedésnek indul a versenyképesség, és a kormány elszántan küzd a modern államszerkezet felépítéséért. Mindez nagy áldozatokkal jár, különösen a szegényebb rétegeknek, de Németország „tanácsokkal és tettekkel is" támogatja a reformokat - mondta Merkel, aki szerint a reformok támogatásának költségénél „sokkal több pénzbe kerülne nekünk és súlyosan károsítaná gazdaságunkat”, ha Görögország az akarata ellenére távozni kényszerülne az euróövezetből.