A Financial Times által megszellőztetett tervezet zárt ajtók mögött állítólag már az Európai Bizottság elé került, és a testület több tagja is aggályainak adott hangot a benne foglaltakkal kapcsolatban, hiszen ha más nem, a dokumentum többé-kevésbé a görög belpolitikába való nyílt beavatkozásra szólítja fel Brüsszelt. „Csalódást keltő együttműködési készségére tekintettel Görögországnak el kell fogadnia, hogy lemondjon költségvetési függetlenségéről, amely ezután egy meghatározott időn át európai szintre kerül” – hangzik a javaslat, amellyel a Financial Times szerint Németország állt elő.

Eszerint a közeljövőben a Görögországban már működő uniós intézményeknek döntési jogot kell kapniuk a görög pénzügypolitikában, és egy „költségvetési biztos” jóváhagyásától függne, mit tehet a görög kormány, és mit nem. Bár a tervezet létezéséről sem berlini, sem athéni kormányzati körökben nem nyilatkoztak hivatalosan, Anna Dimantopulu görög oktatási miniszter „egy beteg képzelet művének” nevezte a kiszivárgott dokumentumot. A Financial Times azt írta, hogy ha lesz egyáltalán valami a német elképzelésből, az az Európai Unió hatalmának „rendkívüli mérvű kiterjesztéséről” fog szólni. Az Európai Bizottság a maga részéről annyit jegyzett meg, hogy a költségvetésért a görög kormánynak kell viselnie a teljes felelősséget.

Megfigyelők szerint a kérdés alapvetően a demokráciáról szól, vagyis hogy mi történik, ha a szabadon megválasztott görög kormány adott esetben olyan döntésre ragadtatja magát, amely ennek a „költségvetési biztosnak” nem tetszik – főleg, ha erre a biztosra ezután mindenki úgy fog nézni, mint Németország szócsövére. Aki a gazdaságot irányítja, az többé-kevésbé minden mást is irányít – jegyzi meg a BBC.

Eközben Davosban éppen arról folyik a vita, megfelelő válaszokat ad-e az eurózóna a kialakult válságra. A világgazdasági fórumon Soros György nemrég élesen bírálta Németországot, amiért az szerinte újra és újra megszorításokat kényszerít a kontinens országaira. „Ez elpusztíthatja az Európai Uniót” – vélte a magyar származású amerikai milliárdos befektető.

Görögország jelenleg néhány éven belül már a második segélycsomagról tárgyal a hitelezőivel, amelynek végösszege a legutóbbi információk szerint 145 milliárd euró lehet. Az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) trojka képviselői alig néhány napja érkeztek ismét Athénba, megvizsgálni, hogyan állnak a reformok az országban. Küldöttségi forrásokból a Spiegel úgy értesült, hogy a gazdasági válság mélyülése miatt 15 milliárd euróval nőtt a finanszírozási szükséglet tavaly október óta, amikor a nemzetközi szervezetek döntést hoztak a 130 milliárd eurós második mentőcsomag összeállításáról.

A leminősítés nemzeti üggyé vált Görögországban