Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Pozsony részéről egy olyan bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól, mint amilyet 1990-ben a kárpáti németek előtt fogalmazott meg a szlovák kormány, Lajcák kifejtette: „Igen. Ám Magyarországgal kapcsolatban lényegesen összetettebb ügyről van szó. Az ilyesmihez két félre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen érzékeny dolgok megoldódjanak, ki kell alakítani a megfelelő légkört. Két éve ez még elképzelhetetlen volt. Ma már elképzelhető."

Lajcák szerint Pozsonynak érdeke, hogy a cseh-német kiegyezéshez hasonlóan szintén rendezze a dekrétumok ügyét Budapesttel. „Ezt el tudom képzelni. A csehek Németországhoz való viszonyának, illetve a szlovákok Magyarországhoz való viszonyának ugyanazok a történelmi alapjai. Jó lenne, ha megtalálnánk a módját annak, hogy miként zárjuk le a Benes-dekrétumok ügyét Magyarországgal is. A témát pedig ráhagyhatnánk a történészekre. Mindig rossz, amikor a politikusok helyettesítik őket. Erről is beszéltünk az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszterrel. Jó irányba haladunk” - válaszolta Lajcák. „Az ok, amiért ragaszkodunk (Szlovákia) a Benes-dekrétumokhoz, az az, hogy számunkra ezek össze vannak kötve a második világháború eredményeinek értelmezésével. A dekrétumok megkérdőjelezése a revizionizmus kezdetét jelentené” - mondta Lajcák, arra válaszolva, miért ragaszkodik Szlovákia olyan görcsösen a Benes-dekrétumokhoz, úgy, mint a csehek, holott a szlovákok a magyarokat nem űzték el, és szinte vagyont sem kellene nekik visszaadni.

Edvard Benes csehszlovák államfőnek a második világháború után kiadott dekrétumai alapján telepítettek ki hárommillió szudétanémetet és hurcoltak meg félmillió szlovákiai magyart. Arra a felvetésre, miért hallgat Szlovákia akkor, amikor számos európai állam a hatalommal való visszaélések miatt bírálja Orbán Viktor kormányát, a szlovák diplomácia vezetője azt mondta, „nagyon érzékeny” kérdésről van szó. Rámutatott: Pozsony nagyon érzékeny arra, amikor a magyarok a szlovákiai belpolitika fejleményeket értékelik, s nyilván így van ez a magyar oldalon is. Az egyes országok belpolitikai fejleményeinek értékelésére megvannak a megfelelő európai intézmények. „Bár vannak országok, amelyek véleményt nyilvánítanak, mi nem kívánunk véleményt mondani, mert Budapesten ezt sokféleképpen értelmezhetnék" - szögezte le Lajcák a cseh lapoknak adott interjújában.