Belső harcok gyengítik a német szélsőjobbot
A másik két társelnök, Frauke Petry és Konrad Adam a kezdeményezésre reagálva jelezték, hogy szerintük az egyesület megalapítása a párt alapszabályába ütközhet. Sajtóbeszámolók szerint egyben felfüggesztették Lucke hozzáférését a párt belső levelezőrendszeréhez.
Az irányzatok konfliktusa hónapok óta egyre mélyül. Bernd Lucke egyik fő szövetségese, Olaf Henkel volt elnökségi tag például a napokban egy interjúban azt mondta, hogy az AfD-t "meg kell tisztítani" a másik irányzathoz tartozó "elemektől".
A szakadással fenyegető helyzetbe sodródott párt a június közepén tartandó kongresszusig szinte biztosan egyben marad. A kongresszuson a korábban rögzített menetrend szerint az eddigi három helyett két társelnököt választanak, az év végén pedig bevezetik az egy elnökön alapuló szervezeti rendszert. A nagyjából egyenlő erővel rendelkező irányzatok így akár még hónapokig folytathatják a küzdelmet az ellenfél kiszorításáért, a párt vezetésének megszerzéséért.
A 2012-ben alakult AfD 2013-ban kevéssel elmaradt a törvényhozás alsóházába, a Bundestagba bejutáshoz szükséges 5 százaléktól, de a 2014-es európai parlamenti választáson már 7 százalékos eredményt ért és valamennyi tartományi törvényhozási választáson átlépte az 5 százalékos küszöböt. Az AfD így esélyt szerzett arra, hogy tényezővé váljon az országos politika jobboldali térfelén, ami komoly kihívás a CDU/CSU konzervatív pártszövetségnek, amely fennállása óta arra törekedik, hogy tőle jobbra ne vesse meg a lábát számottevő erő. A belső harcok miatt azonban az AfD népszerűsége visszaesett, a párt országos támogatottsága jelenleg csupán 4 százalékos.
