A határ átjárhatóságához azonban utak és átkelők is kellenek, ezért a pénteki szerb-magyar külügyminiszteri megbeszélésen szóba került a régi röszkei átkelő újranyitása és egy új nemzetközi átkelő létesítése is Ásotthalomnál - mondta a politikus a Vuk Jeremic szerb külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Magyarország rendkívül fontos szomszédja Szerbiának - mondta Belgrádban a szerb külügyminiszter, miután találkozott napközben Balázs Péterrel. A belgrádi külügyminiszteri tárgyalás egyik központi témája a szerb miniszterelnök július 6-ra tervezett budapesti látogatása volt, amelyre magyar részről több témával is készülnek. Balázs Péter ezek között említette új határátkelők megnyitását, például az Ásotthalom és Bácsszőllős (Backi Vinogradi) közöttiét, illetve Budapest és Belgrád közvetlen légi összeköttetésének helyreállítását. Ez utóbbinak ma már nincs jogi akadálya, mivel a belgrádi parlament nemrég meghozta a Nyitott Égbolt programot elfogadó határozatát.

Balázs Péter szerint Magyarország és Szerbia között jószomszédi a kapcsolat, ami nem azt jelenti, hogy problémamentes a viszonyuk. Gondok a szomszédok között szoktak adódni, s a jószomszédság azt jelenti, hogy gyorsan és hatékonyan megoldják őket - hangsúlyozta a miniszter. Nagyra értékelte Vuk Jeremic gesztusát, hogy elkíséri Szabadkára, együtt keresik fel a magyar közösséget, hogy kifejtsék véleményüket helyzetéről, gondjairól.

A külügyminiszteri találkozón Vuk Jeremic elmondása szerint szó esett arról, hogy Belgrád stratégiai célja változatlanul az EU-integráció, s megbeszélték, hogy Magyarország ebben támogatja nemcsak Szerbiát, hanem a többi nyugat-balkáni országot is. Budapest minden segítséget megad ahhoz is, hogy Szerbia felkerüljön a schengeni fehér listára, és polgárai vízum nélkül utazhassanak az EU-tagállamok többségébe.

Közös cél, mondta Balázs Péter, hogy képletesen szólva ne legyen sok nyitott vagy félig nyitott dosszié a tárgyalóasztalon. Zárjuk le a megkezdett témákat, s aztán fogjunk hozzá újakhoz. A miniszter ezek között említette a két ország energiarendszereinek kapcsolatát, a közös fellépést az Európai Unió Duna-stratégiája terén, a Magyarországot és Szerbiát érintő transzeurópai vonatközlekedés fejlesztését és a háromoldalú, magyar-szerb-román együttműködést.

A két miniszter szavaiból kiderült, hogy Koszovó függetlenségének elismerése jelenti az egyetlen komoly nézetkülönbséget Budapest és Belgrád között. Vuk Jeremic szerint a volt szerb tartomány önállóságának egyoldalú kikiáltása a nemzetközi jog megsértése, és Belgrád diplomáciai téren mindent megtesz azért, hogy a koszovói függetlenség elismerésének folyamatát leállítsa.

Balázs Péter ehhez annyit fűzött hozzá, hogy Magyarország az EU tagjainak többségével együtt elismerte Koszovó függetlenségét, de más lépést e téren nem tett. Nagyon reméljük, hogy ez az ügy egyrészt az EU-ban nyugvópontra jut, másrészt nem terheli majd a magyar-szerb kétoldalú kapcsolatokat - jelentette ki a miniszter.