Európa szégyene, szerbek bűne - Galéria a mészárlásról. Klikkeljen a képre!

A Boszniában fekvő Srebrenica több szempontból is véres jelképe lett a kilencvenes évek dél-szláv háborújának. 1995 nyarán a boszniai szerb hadsereg katonái - kiegészülve a Skorpió elnevezésű szerb félkatonai alakulat tagjaival - 8000 muzulmán férfit és 500 gyereket öltek meg hidegvérrel, igen kegyetlenül. Mivel a későbbi tanúvallomások, filmrészletek mind azt bizonyították, hogy a tömeges kivégzések oka a bosnyák népcsoport megsemmisítése volt, a hágai Nemzetközi Bíróság genocídiumnak minősítette a történteket, utalva arra is, hogy a több országot érintő háborúban nem ez lehetett az egyetlen ilyen eset, ám nem mindig sikerült bizonyítani a népirtás vádját.

A vérengzés története ráadásul az ENSZ békefenntartók becsületén is foltot ejtett. A szerb támadás előtt ugyanis Srebrenicát védett övezetnek nyilvánította a világszervezet, és holland békefenntartókra bízta, akiknek viszont nem volt tűzparancsuk, így nem akadályozták meg a tömeggyilkosságot. A történtek kivizsgálása után 2002-ben lemondott az akkor épp hatalmon lévő holland kormány.

A srebrenicai tömegsírokból előkerült áldozatok közül közel hatezret sikerült azonosítani, 2007-ben ünnepélyesen újra eltemették őket.

Boris Tadic szerb államfő azt hangsúlyozta szerdán, hogy semmilyen európai szervezet nem gyakorolt nyomást Szerbiára, és a mostani, bocsánatkéréssel is felérő nyilatkozat nem jogi, elsősorban politikai állásfoglalás. Ám ahogy az unióba készülő ország politikusai, úgy a lakosság is nagyon megosztott a kérdésben. Sokan vágynának arra, hogy Horvátország is kérjen bocsánatot a szerbek ellen elkövetett kegyetlenkedésekért.

Bosznia szerbek lakta részén a lapok csak szűkszavúan számoltak be a 13 órán át tartó belgrádi parlamenti szavazásról. A bosnyákok lakta területek médiumai pedig mind felteszik azt a kérdést is: a vérengző csapatokat vezető, másfél évtizede hiába körözött Ratko Mladic vajon mikor kerül végre rács mögé?

Üdvözölte és fontos előremutató lépésnek minősítette Catherine Ashtonnak, az Európai Bizottság külügyi biztosának a szóvivője tegnap Brüsszelben a szerb parlament döntését a srebrenicai mészárlás elítéléséről. Franciaország, Hollandia és Németország közleményben üdvözölte a belgrádi parlament döntését. Westerwelle német külügyminiszter szerint „ez az első bátor lépés ahhoz, hogy szembenézzenek a múlttal".

International forensic experts examine dozens of bodies in a mass grave in the Serb entity of Pilicer in this September 18, 1996 file photo. The bodies are believed to be some of the 8,000 missing persons who fled Srebrenica in July 1995. Bosnian Serb wartime president Radovan Karadzic, one of the world's most wanted men for his part in civilian massacres, was arrested July 21, 2008, Serbian President Boris Tadic's office said. Karadzic was leader of the Bosnian Serbs during the 1992-95 Bosnia war. He was indicted by the United Nations war crimes tribunal in The Hague in July 1995 for authorising the shooting of civilians during the 43-month siege of Sarajevo. He was indicted for genocide a second time four months later for orchestrating the slaughter of some 8,000 Muslim men after the fall of the U.N. "safe area" of Srebrenica in eastern Bosnia. REUTERS/Kevin Coombs/Files