Vuk Jeremic szerbiai külügyminiszter szerint a Koszovóban alakuló hadsereg veszélyt jelent Szerbia nemzetbiztonságára nézve, ezért Belgrád minden diplomáciai eszközt megragad, hogy meghiúsítsa a haderő létrejöttét.

Jeremic szerdai szlovéniai látogatásán kijelentette, hogy a Koszovói Biztonsági Erő megalakulása Belgrád számára teljességgel elfogadhatatlan, és az ENSZ Biztonsági Tanács 1244-es határozatának megsértését jelenti.

"Szerbia minden tőle telhető diplomáciai erőfeszítést kifejt, hogy elérje a döntés megváltoztatását" - mondta , hozzátéve, hogy Boris Tadic államfő levélben fogja kifejezni éles tiltakozását az ENSZ és a NATO főtitkáránál.

A Koszovói Biztonsági Erő szerdán kezdte meg működését, s ezzel elkezdődött az önálló hadsereg kialakítása. A 2500 fősre tervezett alakulat feladata hivatalosan az, hogy vészhelyzetekben, incidensek esetén, illetve természeti katasztrófák megtörténtekor cselekedjen. Létrehozását a Koszovó jövőjéről szóló Ahtisaari-terv irányozta elő, de semmilyen érvényes nemzetközi jogi döntés sem rendelkezik róla.

Jeremic hangsúlyozta, hogy Belgrád törvénytelen félkatonai alakulatnak tartja a biztonsági erőt, amelyet a szerbiai védelmi és biztonsági rendszer az ország nemzetbiztonságára, illetve egészében a nyugat-balkáni térség békéjére leselkedő közvetlen veszélynek tekint.

Goran Bogdanovic, a koszovói ügyek minisztere a belgrádi B92 rádió- és tévécsatornának nyilatkozva ehhez annyit tett hozzá, hogy Szerbia állhatatosan fogja követelni Koszovó fegyvermentesítését. A koszovói szerb helyhatóságokat tömörítő szervezet képviselői pedig bejelentették: kérni fogják Boris Tadictól, hogy sürgősen követelje az ENSZ BT összehívását.

Ez a hadsereg más - mondja a NATO-szóvivő

A NATO szerint a most szerveződő - Szerbia által élesen ellenzett - Koszovói Biztonsági Erő egyik legfőbb jelentősége abban áll, hogy egyszerre több etnikum, vagyis például az albánok mellett szerbek is fognak szolgálni benne.

James Appathurai szóvivő az elmúlt napokban több nyilatkozatban utalt arra, hogy ez az új biztonsági erő nem rendelkezik majd nehézfegyverekkel, és szerepköre inkább polgári védelmi, katasztrófaelhárítási feladatokra fog kiterjedni - vagyis belátható ideig nem lesz teljes értékű hadsereg.

Szemben az eddigi Koszovói Védelmi Hadtesttel, amely a korábbi Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) "egyenesági leszármazottja", a Koszovói Biztonsági Erő nem lesz tekinthető az egykori UCK-harcosok gyűjtőhelyének - mondják NATO-diplomaták. Ehhez hozzáteszik, hogy a biztonsági erő felett polgári felügyeletet kívánnak teremteni, ugyancsak "multietnikai alapon" létrehozott, "védelmi minisztérium jellegű intézményt" szervezve.

A tervek szerint az új biztonsági erőben mintegy 10 százalék lenne a szerbek aránya, de brüsszeli szerb források becslése szerint egyelőre aligha számíthatnak a toborzók 10-20 szerb jelentkezőnél többre a 2500 fősre tervezett testületben.

Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár a minap újságírókkal beszélgetve türelemre intett, és elismerte, hogy a Koszovói Biztonsági Erő létrehozása egyelőre csak kis lépésekben képzelhető el, hiszen nagy a szerb ellenállás és a bizalmatlanság. Mint hozzátette, Koszovó biztonságának alapvető garantálója továbbra is a 16 ezer fős, NATO vezette nemzetközi erő.