A kérdésben még a szenátusnak is véleményt kell nyilvánítania, de miután e tekintetben nagy egyetértés mutatkozik, a tilalom júniusban vagy júliusban törvényerőre emelkedhet.

A törvény akkor lép életbe, ha a szenátus is megszavazza. Ez - parlamenti vélekedések szerint - júniusban vagy júliusban várható, és a pártok álláspontjának ismeretében nem lehet arra számítani, hogy a felsőház megvétózná az alsóház döntését. A képviselőházban mindössze ketten tartózkodtak, mindenki más igent mondott a tilalomra. A szabály megszegésének esetére 25 euró pénzbírságot vagy hét napi elzárást ír elő a törvény. A tilalom nem nevezi néven a burkát és a nikábot - az előbbi az egész testet elfedő viselet, az utóbbi pedig az arcot eltakaró kendő -, hanem azt mondja ki: ruházattal tilos az arcot részben vagy egészben úgy elfedni, hogy az már azonosíthatatlanná teszi azt.

Egyelőre nem lehet megítélni, hogy a törvény mekkora felzúdulást válthat ki az ország egyre növekvő lélekszámú - főként a Maghreb-országokból, elsősorban Marokkóból, Algériából, illetve Tunéziából érkezett - muzulmán lakossága körében. E hagyományos muszlim viseletet ugyanis eddig is meglehetősen ritkán lehetett látni Brüsszelben.

A belga parlament képviselőháza akkor mutatott fel gyakorlatilag teljes nemzeti egységet a tilalom megszavazásában, amikor Belgium belpolitikai válságba süllyedt, szétesett a kormány, mert a flamandok és a vallonok nem tudtak megegyezni egymással egy nyelvileg vegyes választókerület kettéválasztásában. A burka- és nikábviselési tilalmat egyfelől azzal a - liberálisnak mondott - érvvel támasztják alá, hogy ezek a viseletek a nő alávetettségét mutatják, és benne a nő "mozgó börtönben" van. Másfelől a terrorizmus ellen küzdő biztonsági szerveket adott esetben zavarja, ha nem látják az elfedett muzulmán női arcot.

Kivételt jelenthetnek törvény hatálya alól a nyilvános ünnepi rendezvények, de azokat azonban előbb engedélyeztetni kell a helyi önkormányzatnál.