18 hónap után végre kormányt alakítanak a belgák
Másfél évvel a parlamenti választások után végre alakulófélben van egy új kormány. Hat párt állapodott meg az új kabinet létrehozásában, melyet a francia anyanyelvű szocialista politikus, Elio Di Rupo vezetne, írja a BBC.
Az eddigi kormányalakítási kísérleteket az ország francia és flamand nyelvű lakossága közti különbségek gátolták, és sokan már az ország kettészakadásától tartottak. Az eurózóna válsága és a hitelminősítők fenyegető leminősítései miatt azonban mégis sikerült megegyezésre jutni.
Szombaton a pártok megszavazták a megszorító költségvetést, melybe a szocialisták, a kereszténydemokraták és a liberálisok francia és flamand frakciói is beleegyeztek. A szavazáson nem volt jelen azonban a belgák egyik legnagyobb pártja, a flamand Bart De Wever vezette N-VA. A jelenlévők végül egy 180 oldalas nyilatkozatban rögzítették elképzeléseiket – többek közt a jóléti és szociális kiadások csökkentését, és a gazdagok megadóztatását. Az új kormány – kiszivárogtatott hírek szerint – a hétvégi frakciótárgyalások után, a jövő hét elején jöhet létre.
A hatvanéves Di Rupo a jövő héten így két rekordot is megdönthet: személyében ugyanis harminc év után Belgiumnak újra francia anyanyelvű miniszterelnöke lehet, ráadásul szocialista is, melyre 1974 óta nem volt példa.
Az AFP tudósításában egyenesen azt a kérdést veti fel, vajon tudja-e hitelesen vezetni a hatvan százalékban flamand lakosokkal rendelkező országot egy olyan politikus, aki csak franciául tud, flamandul pedig egy szót sem beszél? Di Rupo azt állítja, hogy igen. Az olasz emigránsok fiaként már Belgiumban felnövő Di Rupo ugyanis nagyon rosszul beszéli a többségi nyelvet. A flamand újságok persze ki is pécézték ezt a hiányosságát, és bár miniszterelnöknek ők is alkalmasnak tartják, sosem felejtik el szemére hányni nyelvbéli hátrányát. Erre élő példa volt a vasárnap, egy sajtókonferencián elkövetett nyelvbotlása, mikor a flamand dringen (vagyis sürgős) szó helyett a drinken (vagyis inni) szót mondta ki. Ezt a leendő miniszterelnök egy mosollyal ütötte el, ami nem tette őt a flamand lakosság kedvencévé.
Elődje, a flamand Yves Leterme szerint, aki mindkét nyelven tökéletesen beszél, bár Di Rupo-n látszik a jóindulat, ez a nyelvbéli gyengesége még nagy hátrányt okozhat neki a mindennapi politikában. – Itt fogok dolgozni, és szakítok rá időt, hogy tökéletesítsem a flamand nyelvtudásomat, a flamand felszólalásokra pedig flamandul fogok válaszolni, még ha hibákat vétek is – reagált erre Di Rupo.
A kormányalakításról hiányzó Bart De Wever, a flamand függetlenség-pártiak vezetője még ennél is durvábban fogalmazott. - A nigériai takarítónőm, aki két éve él Belgiumban, jobban beszél flamandul, mint Elio. Egyébként is, Brüsszelben még a bevásárlószatyrok is kétnyelvűek, hogy lehet, hogy a miniszterelnökünk nem az? - tette hozzá.
Az országban, bár az iskolásoknak kötelező mindkét nyelvet elsajátítaniuk, egyre jellemzőbb, hogy míg a vallon részen élő francia nyelvű belgák elsajátítják a flamandot, és később a gazdaságilag fejlettebb északra mennek dolgozni, addig a flamand iskolások inkább az angoltanulásban jeleskednek, a franciát pedig egyre hátrébb sorolják.
