– A Charlie Hebdo elleni támadásra adott politikai és jogi válaszok csak tovább korlátozzák a vallásszabadságot – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Stéphanie Hennette-Vauchez francia jogász, egyetemi tanár (képünkön), aki a Közép-európai Egyetem (CEU) által rendezett konferencián szólalt fel.

Nem múlt el a félelem a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni, januári merénylet óta. Luz, a híres karikaturista, aki a terrortámadás utáni első címlapot is rajzolta, a héten közölte, otthagyja a lapot.

– Ennek ellenére sem mondhatjuk,hogy a merénylet korlátozta volna a sajtószabadságot. Aggodalmat inkább az a biztonsági fordulat okoz, amellyel egyre könnyebben a terrorizmus dicsőítésének minősítenek kijelentéseket – magyarázta Hennette-Vauchez. A januári terrorakció óta emberek százai ellen indult eljárás, például olyanok esetében, akik továbbküldték Dieudonné francia humorista hírhedtté vált Twitter-üzenetét: „Je suis Charlie Coulibaly” (a „Charlie vagyok” szlogen átalakítása célzás Amedy Coulibalyra, aki négy túszt lőtt le a párizsi kóser szupermarketben).

Sok a jogi túlkapás az egyetemi tanár szerint, ám ilyen súlyos terrorakciók után más országok is hasonlóképpen reagálnak: igyekeznek a büntetőjog eszközeivel orvosolni a helyzetet. A kérdés inkább az, hosszabb távon mi követi a hisztérikus feljelentés-sorozatot: születnek-e ítéletek, ezeket enyhítik-e, elfogadják-e a fellebbezéseket. – A lényeg a szólásszabadság megőrzése, azok számára is, akik azt állítják, hogy ők nem Charlie-k – hangsúlyozta Hennette-Vauchez.

Kendőbírság. Francia rendőr az arcát eltakaró nőnek szab ki büntetést Pascal Rossignol / Reuters

Sok bírálat érte a minap jóváhagyott francia törvényt, amely kiterjeszti a titkosszolgálatok hatáskörét. Az emberi jogokra szakosodott, korábban az amerikai Princeton egyetemen is oktató jogász úgy látja: a törvényt már a Charlie Hebdo elleni támadás előtt kezdeményezte a baloldali kormány. Ráadásul terrorizmusellenes jogszabályból összesen tizennégy született az elmúlt húsz évben Franciaországban.

Sokat rontottak a januári, párizsi támadások a vallásszabadság állapotán. – Már a Charlie Hebdo elleni terrorakció előtt, évek óta súlyosbodott a helyzet, és megváltozott a világiság (laicitás) eredeti jelentése – idézte fel Stéphanie Hennette-Vauchez. Az állam és egyház elválasztásáról szóló törvény az egyének vallásszabadságáról, illetve az állami tisztségviselők vallási semlegességéről rendelkezik, vagyis a köztisztviselőkön és a középületeken nem lehetnek vallási jelképek.

– Csakhogy az elmúlt évtizedben, miután betiltották a vallási szimbólumok viselését az általános és a középiskolákban, törés következett be a világiság értelmezésében. Franciaországban elkezdték úgy értelmezni, hogy a vallási semlegesség a magányszemélyekre is vonatkozik – közölte a jogász.

Felmerült például, hogy az egyetemeken és a munkahelyeken is be kellene tiltani az iszlám által előírt fejkendőt, vagy azok a szülők se viselhessék, akik iskolába viszik a gyermekeiket. A Charlie Hebdóval történtek után politikusok és újságírók arról kezdtek beszélni, hogy a világiságot még határozottabban meg kell védeni. – Csak azért, mert a három őrült merénylő az iszlámot emlegette, beleestünk abba a csapdába, hogy meg sem tudjuk már különböztetni a vallási erőszakot a vallásra hivatkozó erőszaktól – figyelmeztetett a francia szakértő.