Szombat reggel az algériai különleges erők egy műhelybe szorították vissza és bekerítették a szélsőségeket az In Amenas-i gázmezőn szerda óta tartó túszdrámában – írja a BBC. A rakétavetővel és gépkarabélyokkal felfegyverzett szélsőségeseknél állítólag még hét túsz van; tárgyalásokat követelnek Algériával, amit ha nem teljesítenek, kivégzik a foglyaikat.

Miután 573 algériai és 100 külföldi túsz kiszabadult, In Amenasban harminc külföldi sorsa még ismeretlen, közöttük tíz brit, tizennégy japán és hat norvég állampolgárral. Nincs információ amerikai, román, osztrák, fülöp-szigeteki és dél-koreai állampolgárokról: a CNN szerint péntekig hat amerikai szabadult ki, a külügyminisztérium pedig egy halottról tud. Mivel az algériai hatóságok nem engednek külföldi újságírókat a gázmező közelébe, In Amenasból csak hellyel-közzel szivárognak megbízható információk a helyzetről.

A In Amenas-i mezőn a brit energiaóriás, a BP a norvég Statoillal és az algériai Sonatrachhal közösen termel ki gázt; a Statoil szombati közlése szerint a cég két munkatársát sikerült kimenekíteni a szélsőségesek fogságából, Párizsban a védelmi minisztérium pedig arról tett bejelentést, hogy francia állampolgár már nincs a túszok között.

Az akció szerda hajnalban, helyi idő szerint öt körül keződött, amikor az állig felfegyverzett, líbiai és algériai akcentussal kiáltozó szélsőségesek rátámadtak két buszra, amely munkásokat szállított az In Amenas-i gázmező felé. Ekkor egy brit és egy algériai állampolgárt lőttek le. A buszok először a gázmezőtől 40 kilométerre fekvő Tigantourine városban álltak meg, amelynek lakóövezetéből és később a gázmező központi létesítményéből a szélsőségesek még több száz túszt szedtek össze. Az algériai hadsereg ezután körülvette a létesítményt, és csütörtök délben támadást is indított, amikor a szélsőségesek a túszok egy részével együtt éppen el akarták hagyni a komplexumot. Volt túsz, akinek ekkor sikerült elmenekülnie, mások azonban életüket vesztették a harcokban.

Azt, ami Algériában a gázmező körül történik, az érintett nyugati országokban mindenhol kiemelt figyelem kíséri. Amíg Hillary Clinton amerikai külügyminiszter rendkívül veszélyeket rejtő helyzetről beszélt, az európai búcsúkörúton tartózkodó védelmi miniszter, Leon Panetta arra figyelmeztetett, hogy az al-Kaida és az iszlám szélsőségesek nem találhatnak menedékre sem Maliban, sem Algériában. William Hague brit külügyminiszter a Twitteren azt írta, London számára az ügy mindaddig első számú prioritás marad, amíg a legutolsó brit állampolgárról is megtudják, mi történt vele.

Algériát a hadsereg csütörtöki offenzívája után több nyugati ország is bírálta, amiért indokolatlanul sodorja veszélybe külföldi állampolgárok életét. Valószínűleg ezért, hogy az algériai APS hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva még a túszejtők bekerítése előtt, pénteken közölte, hogy Algír törekszik a válság párbeszéd útján történő megoldására.

Ami a túszejtőket illeti, bár a mostani követeléseik politikaiak – a Maliban iszlamista szélsőségesek ellen indított francia offenzíva befejezése, elítélt terroristák szabadon engedése –, megélhetési terroristákról van szó: vezetőjük az a Mohtar Belmohtar, aki korábban az al-Kaida helyi szervezetének, az AQIM első embere volt, de kiugrott, és békeidőkben Mister Marlboro gúnynéven cigarettacsempészettel foglalkozik, most pedig a távolból irányítja a túszejtő akciót. A helyszínen az első ember egy nigeri férfi, Abdul Rahman al-Nigeri – tudta meg a mauritániai ANI hírügynökség, amely kapcsolatban áll a szélsőségesekkel. Al-Nigeri fenyegetett szombaton a túszok kivégésével is.

Az AP hírügynökségnek egy kiszabadult algériai túsz ennek kapcsán elmesélte, hogy a szélsőségesek azzal nyugtatgatták, ne féljen, ők csak a „kereszteseket” – értsd: a külföldieket – jöttek kiirtani. Miközben az algériai túszok egy része viszonylag szabadon járhatott-kelhetett a létesítményben, a nyugatiakat megkötözték, a szájukat betömték, a nyakukba pedig műanyag robbanószereket aggattak. Ezt az egyik kiszabadult amerikai túsz, Brian McFaul a mondta el a CNN-nek; McFaulnak akkor sikerült megszöknie, amikor az algériai hadsereg támadása elől a túszejtők busszal menekítették a foglyaikat, de az őt szállító busz balesetet szenvedett.