Az ENSZ-szel közös békefenntartó alakulat Szíriába küldésére tett javaslatot vasárnap az Arab Liga rendkívüli csúcsa Kairóban. Eszerint a pánarab szervezet felkéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy hozzon határozatot a kéksisakos misszióról, ami mellett az arab országok hivatalosan is felveszik a kapcsolatot az ellenzékkel, és a politikain kívül anyagi támogatást is nyújtanak a Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen formálódó erőknek, amelyeket egyúttal egységre szólított fel. Döntés született arról is, hogy erősítenek a Szíria elleni szankciókon, minden tagország visszahívja a nagykövetét Damaszkuszból, és az Aszad-rezsimmel a nemzetközi fórumokon is megszakítják az együttműködést.

Damaszkusz a maga részéről élesen elutasította az Arab Liga vasárnapi felvetéseit. Juszef Ahmad, a pánarab szervezethez akkreditált szír nagykövet szerint a javaslatok mögött „csak néhány ország hisztériája” áll, amely nem tud belenyugodni abba, hogy a Biztonsági Tanácsban egy hete elbukott a Szíriát elítélni hivatott határozat. Ahmad,  aki egyébként nem vett részt a vasárnapi kairói ülésen, Katarra és Szaúd-Arábiára mutatott e „hisztéria” felbujtójaként. Szombati információk szerint a BT-fiaskó után most Szaúd-Arábia az Öböl-menti Együttműködés (GCC) országaival együtt próbálkozik egy hasonló tervezettel az ENSZ közgyűlés előtt.

Ezzel párhuzamosan távozott tisztségéből Mohamed al-Dabi szudáni tábornok, az Arab Liga Szíriában ténykedő megfigyelőcsoportjának a vezetője, és megszűnt maga a misszió is. Dabi tavaly decemberi kinevezése óta folyamatosan a támadások kereszttüzében állt, miután közismert lett róla, hogy szerepe volt a dárfúri vérengzésekben, amelyekért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság népirtással vádolja Szudánt. Lemondása után az Arab Liga Abdul-Illah al-Khatib jordániai külügyminiszter-helyettest nevezte ki különleges megbízottnak Szíriába.

Mivel az Aszad-rezsim az Arab Liga jelenléte ellenére sem hagyott fel az ellenzékkel szembeni erőszakkal, a pánarab szervezet januárban felfüggesztette a megfigyelőket, elkerülendő, hogy Damaszkusz céljainak a kiszolgálójaként könyveljék el.

Vasárnap egyébként Ajman al-Zavahiri, az al-Kaida terrorszervezet vezetője videoüzenetben állt ki a Szíriában tavaly márciusban indult ellenzéki megmozdulások mellett. Aszad rezsimjét „rákos fertőzésként” jellemezve Zavahiri arra kérte a szír ellenzéket, hogy harca során ne hagyatkozzon a nyugati hatalmakra, de az arab országokra sem, minden muszlimot felszólított azonban, hogy ahogyan csak tud, segítsen a felkelőknek.

Az ellenzék központjának számító Homszban eközben már egy hete tart az ostromállapot. Az ország harmadik legnagyobb városa ellen a hadsereg indított offenzívát ezer katonával, illetve több tucat harckocsival és tankkal, hogy véget vessen a felkelésnek. Az itteni harcokban becslések szerint eddig 400 ember halt meg, és mivel vészesen fogy az élelmiszer és a gyógyszer, megfigyelők szerint humanitárius katasztrófa fenyeget. Helyi emberi jogi csoportok jelentései szerint a felkelés kitörése óta eltelt 11 hónap során összesen több mint hatezren vesztették életüket Szíriában. Damaszkusz ezzel szemben arról beszél, hogy a „felfegyverzett terroristákkal” vívott összetűzésekben a hadsereg kétezer katonája esett el.